Az erkölcsi győztes

Franciaország 4–2 arányú győzelmével ért véget az Oroszországban lezajlott labdarúgó világbajnokság. Erkölcsi szempontból azonban vitathatatlanul a horvát válogatott kerekedett felül, labdakezelésből, emberi tartásból, szerénységből és küzdeni tudásból egyaránt jelesre vizsgázván. Ugyanakkor a stadionokban jelen lévő, illetve a képernyők előtt szurkoló honfitársaik magatartása azonos volt a játékosokéval, így az elismerés a nemzet egészét illeti.
Meggyőződésem szerint ezen a világbajnokságon a labdarúgásért rajongó magyarok zöme a horvátoknak szurkolt. A saját nemzeti tizenegyünk hiányában ugyanis ezt jó szívvel és fenntartások nélkül csak értük tehettük meg, szem előtt tartva, hogy a hitünk, történelmünk, kultúránk, de még a sorsunk is egybeköt. Hiszen 1102 és 1918 között, vagy­is 816 éven át Horvátország a Szent Korona fennhatósága alá tartozott. Mások mellett pedig IV. Zrínyi Miklós gróffal (1508–1566) hadvezérrel, horvát – szlavón – dalmát bánnal, szigetvári hőssel, valamint dédunokájával, VI. Zrínyi Miklós gróffal (1620–1664) horvát bánnal, költővel, hadvezérrel, politikussal ajándékozta meg a közös hazát. Sokatmondó továbbá, hogy mindkét nemzet a magáénak vallja ugyan, azonban egyik sem sajátítja ki őket. De legendás a horvátok szabadságvágya is, így hozzánk hasonlóan nem tűrik az idegen igát, amint az 1991-ben kikiáltott függetlenségük alkalmából is bebizonyították.
Visszatérve a labdarúgáshoz, a Moszkvában játszott döntőben az alig négymilliós Horvátország csapata nem csak egyenlő ellenfele volt a Francia Birodalom válogatottjának, hanem sok tekintetben felül is múlta. Például önfegyelem és akaraterő terén. Hiszen a vitatható előzmények után becsúszott gól után sem engedték, hogy a felháborodás eluralkodjon rajtuk, hanem tették a dolgukat, és a rájuk jellemző odaadással játszottak tovább. Sőt még a behozhatatlannak tűnő, háromgólos francia előny sem törte meg őket, szívvel-lélekkel küzdöttek az utolsó pillanatig, és a szurkolótábor is kitartott mellettük. Ráadásul a meccs után az ország egésze ünnepelt, amire egy világbajnoki döntő elvesztése után csak a hazájukat rajongva szerető nép gyermekei képesek.