A közéletet követő háromszékieknek furcsa lehet a fenti szószerkezet: Klárik László nevét ugyanis elsősorban politikusként, köztisztviselőként ismerhették meg. Némileg rendhagyó módon, mióta visszavonult a politikából, elsősorban kertészként és kisállattenyésztőként éli a korábbinál sokkal teljesebb, örömökben gazdag életét. A feldobolyi Ezerjófű tanyán látogattuk meg.
A nagypolitikából a gumicsizmába
– Milyen magból sarjadt a kertészkedés, ökogazdaság ötlete?
– Ó-Szemerján nőttem fel, nagyszüleim neveltek, s a ház melletti kis kertben nekem is megvolt a feladatom, amelyet akkor nem nagy élvezettel végeztem: minden tavasszal nekem kellett felásnom azt. Aztán a ribizliszedést is kellőképpen megutáltam. Majd következett egy elég hosszú, 13 éves bukaresti kitérő, amelybe belefért egy 7-8 évig tartó kétlakiság, ugyanis az egyetem elvégzése után a fővárosban maradtam tanársegédnek, majd vendégtanárként kikerültem Párizsba, s egy-egy egyetemi félévig minden évben kint voltam. Aztán 2006-2008 között az uniós pályázatokat menedzselő Sapard-ügynökség vezérigazgatója voltam, ami azt jelentette, hogy évente volt 2-3 szabadnapom. Életem legnehezebb periódusa volt. Következett négy év a megyemenedzseri funkcióban 2008 és 2012 között, majd egy választási ciklusban szenátor voltam. Egy súlyos betegség után lábadoztam, amikor megörököltük a nagyszüleim házát. Kezdenem kellene valamit a kerttel, gondoltam. Kicsiben kezdtem, a föld feljavításával, majd néhány zöldség termesztésével, de az elégtételek hamar jöttek. Egy zsebkendőnyi területen annyi paradicsomunk, hagymánk, paszulyunk lett, hogy a családnak bőségesen elég volt, és aki nem tapasztalta, milyen a magad termesztette zöldség íze, az nem tudja, milyen elégtételt jelent. Akkor kezdtünk keresni – kicsi költségvetéssel – egy nagyobb telket, ahol azt a mintagazdaságot, amelyet megálmodtam, megvalósíthatnám. Úgy gondoltam, az lesz a főfoglalkozásom, de az oktató bennem maradt, mindig is szerettem megosztani a tudásom, ez is motivált. Nagyon sok régi tudást át kell menteni, de nagyon sok régi-új tévhitet is fel kell számolni. Feldobolyban találtuk meg ezt a közel hektáros dombos telket, amelynél csak egymásra néztünk a feleségemmel és tudtuk, ez az.
A káoszelmélet a gyakorlatban
Teszünk egy sétát a telken. Ez nem a derékszögű ágyások világa, de sok csodát tartogat. 18 fajta paradicsomot számoltunk össze a 300 tövön, a koktélparadicsomtól az 1200 grammos rekordtermést hozó kolozsvári (hóstáti?) óriásin át a fagyállóig. A tökfélék megint kivételesen sokan vannak, nyomós okból, mert nagy leveleik a gaz terjedésének szabnak természetes határt. A kolbásztökök a fára másztak, egy-egy termésük több mint méteres, de az Atlantic Giant rájuk ver a maga 60 kilójával. Takarmánytök, de színe-nagysága lefegyverző. Van sárga fehér, sárga, zöld cukkini, többféle sütőtök: kanadai, ír, provanszi fajták. Akklimatizálódtak a feldobolyi hűvöshöz, ott ugyanis 2-3 fokkal alacsonyabb az átlagos hőmérséklet, mint például Szentgyörgyön.
– Mindig a legszebb termésből fogok magot, amelyik kicsit jobban bírja a többinél az agyagos földet, a klímát, vagy a betegségek támadását. A telek adu ásza a három forrás, de mivel az öntözéshez idő is kell, az pedig ekkor kerthez nem elég, a vastag mulcsozás (talajtakarás) jelenti a megoldást.
Vegyszernek itt helye nincs, jelen pillanatban biogazdálkodás folyik itt, de vendéglátóm a permakultúra felé kacsintgat.
– A káosz-elmélet szimpatizánsa vagyok, s az egy kicsit hasonlít a káoszhoz, bár tulajdonképpen egy kölcsönösen hasznos szabad társulása a növényeknek, háziállatoknak.
Ebbe a gazdálkodási formába belefér időnként a kudarc is. Bár az uborkából több száz kilót betakarítottak, hamar megütötte a ragya. Idén a legnagyobb vetőmag-forgalmazótól vett bab fertőzöttnek bizonyult, amely a többi fajtársra is végzetes hatást gyakorolt. Igaz, a fajtaazonosság is hibádzott. Ezért Klárik azt ajánlja mindenkinek, hogy legyen saját génbankja. Ő a tájhonos helyi fajtákat keresi, egyik feldobolyi szomszédnál például kajszibarackfák hoztak meglepően szép termést, de nem zárkózik el az újtól sem. Oltóvesszőket kér, vesz, oltja és metszi a gyümölcsfákat. Eredetileg geofizikus, geokémikus, talajtanász, de tanulja menet közben is a dolgokat.
Az Ezerjófű tanya megnevezést a feleség, Enikő találta ki, mert tényleg ezer jó fű (gyógy- és fűszernövény) kápráztatta el a kert új tulajdonosait. És tényleg van ezerjófű is, ezért olyan sok a műveletlennek tűnő terület, ahol még kaszálni is tabu. Az a vadvirágok birodalma, Isten és Enikő kertje. Van, amiből tea lesz, másból macerátum, tinktúra, kenőcs vagy szappan. Vagy éppen sajt. Igaz, ez utóbbihoz kell tej is, amit a szomszédból vásárolnak, de a tejoltó galaj alkalmas a nevében is jelzett feladatra. A gilisztaűző varádiccsal az állatállományt féregtelenítik.
Brahmák, kabirok, maransok
Az asztalon Báldy Bálint 1954-es kiadású könyve a baromfitenyésztésről. Miért? Meglepetésemre Klárik László a háromszéki fajbaromfik és kisállattenyésztők egyesületének titkára, maga is szenvedélyes tyúktenyésztő, aki különböző törzskönyvezett fajállatokat nevel, kiállításokon is részt vesz, bár elsősorban a család hasznára neveli az állatokat. Másodsorban játszik.
– Mint a gazdaságban, a vállalkozásban is kell egy kis játék, hogy ne legyen izzadságszagú az egész – mondja a gazda.
Kedvencei a nagy fehér Brahma tyúkok, mert ragaszkodók, mint egy kutya vagy macska, nem agresszívek, „kisgyermekkel is meg lehet szerettetni általuk az állattartást”, de van sok Kabir is.
– Hibridnek árulják, de fajtaazonos, azonban biztos jó biznisz a csirkéket eladni. Nagyon kifizetődő a tartása, 4 hónapos kakasunk megpucolva 4 kiló volt. Vegyes hasznosítású, de az évi 200 tojás nagyon jó hozamnak számít. Itt a Marans, ez is jó parlagi fajta, mint az Araucana, azzal viszont nem volt sikerem, mert nem jutottam hozzá a bronchitisz elleni védőoltáshoz. Ennek ellenére egyértelműen megéri a fajállatokba fektetni, ha biztosítjuk a körülményeket, meghálálják.
A tyúkok, valamint a nyulak is, almaecetes vizet isznak, mely segíti a jó bélflóra kialakulását, megelőzi a nyulak felpuffadását. Ezek olyan trükkök, melyeket az egyesületen belül tanulnak egymástól a gazdák, akik a kisállatok hiányzó helyi szakorvosai híján maguk kénytelenek kísérletezni, boldogulni. A székely nyulak pedig pont ide valók, a mostoha körülmények között is nagyra nőnek, betegségeknek ellenállók.
A birtok körül villanypásztor, mely alatt hetente kaszálni kell. S mert ez megvan, a medve, őz, vaddisznó nem itt garázdálkodik. Pedig hát sokszor és sokan festették a falra őket, s nem az ördögöt. Napelemes fénnyel és hanggal riasztó rendszer is védik az állatokat, amelyek súlyszelepes itatórendszerből isznak, így nem kell mindennap kijárni hozzájuk. Nem kell, de többnyire ez történik.
Lehetőség a térben, a pályán
– Mik a perspektívák? Azt mondta az imént, meg lehet élni belőle? Ez a pálya?
– Most is állítom, meg lehet élni belőle. Baráti körünkben természetesen mi is hasznosítottuk a fölösleget, ezt megengedi a törvénykezés is, amit illik ismerni a gazdálkodónak. Az önfenntartó gazdaság 2 hektárig adómentes, s ez 100 szárnyasig szintén érvényes. Nem mindent szabad termeszteni, amit lehet, például a mákhoz különleges engedélyek kellenek, dohányt pedig tilos. Szóval sok munkával, de meg lehet élni. Tervem még sok van, a kerti sövény melletti árnyékos, nedves területen gombát termesztenék.
– Persze többfélét…
– Persze. Tuskón termő laskagombát és shiitaket, de a csiperkétől sem zárkózom el. Kis kerti tavacskát is szeretnék, az agyagos föld megtartaná a vizet, nem fóliáznék. És a tudás népszerűsítését sem adnám fel.
Végszó: Klárik László előzetes egyeztetés után az érdeklődőkkel is szívesen megosztja tapasztalatait. Mindamellett, hogy idéntől a Babeș-Bolyai Egyetem oktatója, ahol közigazgatást tanít, a fajállatokról vagy a mélymulcsos művelésről is ki lehet faggatni a feldobolyi Ezerjófű tanyán.
További fotók itt.
Gratulálok gazduram!