Az igazságszolgáltatás gombja

„Európai front” nyílt a román igazságszolgáltatásban dúló háborúban. A kormány ugyanis kézzel-lábbal tiltakozik az ellen, hogy Laura Codruţa Kövesit az újonnan létrehozandó Európai Ügyészség főügyészének nevezzék ki.

Az ők szempontjukból igazuk van: hogy legyen a legmagasabb európai vádhatóság vezetője egy olyan személy, aki ellen saját hazájában bűnvádi eljárás folyik hivatali visszaélés, vesztegetés elfogadása és hamis tanúzás gyanújával? Hogy esetleg igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy ezek a vádak egy idétlen feltételezésen alapulnak, miszerint egy magánszemélytől kért volna pénzt, hogy hazahozasson Indonéziából egy körözött bűnözőt, s hogy csodálatos egybe­esés, hogy tíz év után valahogy éppen most került ez elő? Előfordulhat.

Csakhogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) egykori teljhatalmú úrnője pontosan ezt csinálta hosszú évekig. Ki, amikor nem tetszett a háttérhatalomnak – nem vagyok én összeesküvés-párti, de –, annak se perc alatt elővették a nyolc–tíz éves ügyét, vagy kitaláltak valami egészen hihetetlen fabulát. Sepsiszentgyörgy polgármesterét azért hurcolták meg nagy bilincscsörgéssel kamerák előtt, mert arra vetemedett, hogy betartson egy mindenki által láttamozott és jóváhagyott szerződést! Azóta kiderült, hogy két apró gond van: hiányzik a bűncselekmény, és nem keletkezett kár! Kolozsvár alpolgármesterét, amikor a magyarság végre magára talált, kicsit ismét otthonosabban kezdte érezni magát szülővárosában, azért vitték el, mert rá mert szólni beosztottjára, hogy adjon már ki egy építkezési engedélyt, amit már évekkel azelőtt törvényes kötelessége lett volna kiállítani! Visszaélt hatalmával, mondják ők!

És, akik most visítnak, hogy Kövesit „meghurcolják”, azok a jogállamból oktattak ki korábban mindenkit, hogy hagyni kell a „független” ügyészséget dolgozni! Csakhogy a fagyi visszanyalt! A legnagyobb gond pedig az, hogy valójában nem változott semmi: az igazságszolgáltatás akkor is gombnyomásra működött, és most is, csak most más nyomja a gombot.