Székelyföldön már várják a tavasz hírnökeit
Noha Háromszéken már feltűntek a vándormadarak, a fészkek még üresen állnak. A napok...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Nehéz megmondani, hogy sajnálatból vagy puszta kedvtelésből etetik az út szélén kolduló medvéket a Bálványosra érkező turisták. A bocsok ugyanis valóban éhesnek tűnnek, és azonnal közelítenek az autóhoz, ha az egy pillanatra is megáll. Etetésük viszont továbbra is szabályellenes, ráadásul veszélyes is.
A környékbeliek csak elhajtanak mellettük, a távolabbról érkezők többsége azonban megáll, megnézi az állatokat. Ha azok nem éppen az úton, hanem valamivel távolabb vannak, a család kiszáll autóból – gyerekkel, kutyával együtt – és úgy szemléli a medvét. Mások inkább megvárják, hogy a bocsok odamenjenek a gépjármű ablakához, két lábra álljanak, és a kezükből vegyék ki az ételt.
Daragus Attila, Torja község polgármestere egyelőre nem tervez beavatkozást, de ha szükség lesz rá, lépni fognak. „Mindig is voltak itt medvék, és mindig is lesznek. Az a gond, ha annyira bátrak lesznek, hogy bemennek az udvarokra, vagy betörnek a házakba. Akkor kell közbelépni” – fogalmazott. Szerinte sok múlik a turisták hozzáállásán, mert sokan nem tisztelik azt, hogy az erdő bizony nem az ember élőhelye, hanem a medvéé.
Utoljára a szálloda környékén ólálkodó medvecsalád miatt kellett lépni tavaly májusban. Az anyamedve ugyan nem élte túl az altatást, a három bocsot sikerült a balánbányai medve-visszavadító központba szállítani.
A Bálványostól több mint tíz kilométerre fekvő tó környékén korábban szintén gondot okoztak a kukázó, turistákhoz szokott medvék, azonban az utóbbi években sikerült visszaállítani az egyensúlyt. Dósa Elek Levente, a Pro Szent Anna Egyesület vezetője elmondta: a legnehezebb év 2019 volt, akkoriban tizenhárom „kukásmedve” szokott a tó partjára, főként a piknikezők által hátrahagyott maradék miatt.
A fordulatot a 2020-as év hozta el, amikor a koronavírus-járvány miatti lezárások három hónapra teljesen kiürítették a területet, és mivel nem voltak emberek, mozgás sem a tó körül, a vadak egy része így távolabbra vándorolt. Hogy a rend és a biztonság fennmaradjon, az adminisztrátorok szigorú szabályrendszert vezettek be, amelyet nem fogadott mindenki kitörő lelkesedéssel, ellenben eredményesnek bizonyult.
„Mindent alárendeltünk annak a biztonságnak, amivel a látogatók a lehető legjobb élményt kaphatják a Szent Anna-tónál. Kizártunk minden olyan tényezőt, amely káros lehet a helyszínre vagy az állatokra nézve. Ez bizonyos korlátozásokkal jár, de elengedhetetlen ahhoz, hogy a természetes egyensúly fennmaradjon. Ugyanilyen önfegyelemre van szükség bárhol, ahol medvékkel találkozhatunk” – szögezte le az igazgató. A tó környékén jelenleg is élnek medvék, hozzátartoznak a természethez, de nem közelítenek az emberekhez. Egy két bocsos medvéről tudnak, valamint egy hímről, de ezeket is csak ritkán látni.
Dósa Elek Levente többször felemelte már a hangját a felelőtlen kirándulókkal szemben. Szerinte érthető, ha a távolabbról érkezők számára szenzációnak számít a medve, ezért ha az útmentén találkozik vele, megnézi. A gond akkor van, ha elidőzik, fotózkodni kezd velük, eteti őket. A medvék pedig egy idő után megelégelhetik, ha az ember ott téblábol körülöttük. „A medvének három prioritása van: táplálkozni, szaporodni és túlélni a telet. Nem az emberrel akar foglalkozni” – hangsúlyozta.
Hozzátette, sokan sajnálatból etetik az út szélén kéregető állatokat, gondolván, hogy éheznek. Ez egyrészt téves, a medve intelligens állat, így értelemszerű, hogy a könnyebb utat választja a táplálékszerzésre. Az emberek közelében pedig könnyű több, tápanyagban gazdagabb táplálékhoz jutni. „Ha a bocs azt tanulja meg, hogy ki kell feküdni az út mellé vagy kukákat kell borogatni, mert ott jut élelemhez, akkor jó eséllyel fogják ezt a szokást később is folytatni. Gyakorlatilag ez lesz nekik a természetes” – magyarázta.
A vadak etetése szabálysértésnek minősül, és a 2006/407-es törvény 48. cikke értelmében 500 és 1500 lej közötti pénzbírsággal büntetendő. Ugyanakkor a medve és az ember számára is veszélyes: a több száz kilós állat rendkívül gyorsan mozog, és bármilyen hízelgőnek is tűnik, kiszámíthatatlan. Ha bocsokkal találkozunk, számítani kell az anyamedve jelenlétére is, hiszen az ösztönösen védi a kicsinyeit.
A medvét tartjuk az elsődleges veszélyforrásnak, Dósa szerint ez téves megítélés. „Elfelejtjük azt, hogy az ember számára a természet az egy kockázatos terep. Legyen egy kullancsról, szarvasról, medvéről. Aki kimegy a természetbe, annak vállalnia kell a kockázatot, elővigyázatosnak kell lenni” – szögezte le. Arról, hogyan érdemes felkészülni egy gyalogtúrára, a Kovászna megyei hegyimentők fogalmaztak meg hasznos tanácsokat.
Fotó: Tuchiluș Alex