Tamás Sándor: Rajtunk, magyarokon múlik, hogy nacionalista Tîrnoveanu mandátumhoz jut-e Háromszéken (X)
Elkezdődött a 2024-es szuperválasztási év második félidője. Háromszék felkészült jel...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az említett területen vagy annak nyolc kilométeres körzetében harminc éve élőknek lehetőségük nyílik arra, hogy két évvel hamarabb nyugdíjba mehessenek– adta hírül Benkő Erika háromszéki parlamenti képviselő.
A törvény értelmében azon települések kerültek fel a listára, amelynek környékén bányászat, kohászat, ércfeldolgozás, kokszipar, vegyipari termelés volt, és emiatt szennyezett vidéknek számít. Barót eddig kimaradt a névsorból annak ellenére, hogy a város és a térség lakói számára nagy megterhelést okozott a bezárt bánya, arról nem is szólva, hogy nem történtek rehabilitációs munkálatok a bánya bezárása után. Indokolt tehát, hogy az ezzel járó kedvezményezettség kitérjen Barót térségére is, mutatott rá Benkő.
A baróti bánya 1873-tól 2006-ig működött a Barót–Köpec szénmedence területén, több tárnával, amelyek mélysége 50–250 méter között van. A bánya működése környezetszennyező volt, hiszen már 1972-ben elérte a termelés az 1 millió tonnát. Problémát jelentett az is, hogy nagy területet foglaltak el a bányák, emiatt többszáz hektár termőföldet is felszámoltak, minimális vagy éppen semennyi kártérítést fizetve az embernek. Nem történt rehabilitációs munkálat az aktív termelés felszámolása után sem, a volt munkafelületek nem csak rontják az összképet, hanem mérgezik a térség talaját is. Erődvidéken az ásványvíz nagyon fontos helyi nyersanyag, a bányatevékenységek hatására pedig nagyon sok borvízforrás, vízér eltűnt.