Be kell tartani a csendórát

Tizenhét esetben járt el idén a Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség csendháborításos ügyekben, de előfordult, hogy az állami rendőrség vagy a csendőrség bírságolt.

Utcai, rendszerint ittas állapotban történő zajongás, a szomszédokat zavaró hangos zene, csendórában végzett fúrás, kalapálás – ezek a leggyakoribb panaszok, amelyekért büntetés is járt az elmúlt időszakban Sepsiszentgyörgyön. Ugyanakkor sok esetben nem szabható ki büntetés kizárólag a zaj miatt.

„A csendórákban csak akkor tudunk büntetni, amikor a szándékosság tetten érhető, és nem a mindennapi élet része. Nyilván sokszor az is zavaró tud lenni, amikor kisgyerekek szaladgálnak a felső lakásban, mert rossz a hangszigetelés, vagy az is idegesítően hathat, ha csörömpölve leesik egy edény a szomszéd konyhájában, vagy annak udvarán kakas kukorékol, de ezek miatt nem lehet bírságot kiróni. Legtöbbször az ugató kutya sem esik ebbe a kategóriába, itt azonban az is számít, hogy azt milyen körülmények között tartják: ha az eb azért hangoskodik, mert fájdalmai vannak, nem megfelelők a körülmények, akkor a gazdája felelősségre vonható” – magyarázza Hadnagy István, a helyi rendőrség vezetője.

Elmondta, volt példa arra is, hogy valaki úgymond saját menhelyet működtetett, ami szép gesztus, „de ezt is csak megfelelő körülmények mellett lehet és szabad megtenni”.

Csendháborításért nemcsak a lakásukban, közterületen is kaphatnak bírságot a rendetlenkedők: példa erre az Erzsébet parkba beszabadult, hangoskodó lovas, vagy az a személy, aki nagyobb mennyiségű alkohol fogyasztása után a saját biciklijét vágta újra és újra, teljes erőből a földhöz, miközben torka szakadtából kiabált. Bizonyára levetette a láncot…

Válaszok gyakori kérdésekre

Mikor van csendóra?

A 1991. évi 61-es sz. törvény értelmében délután 1 és 2 óra között van csendóra, illetve este 10 és reggel 8 óra között. A törvény nem tesz különbséget aközött, hogy a csendzavarás munkanap és hétvégén történik.

Kit kell riasztani?

Ha a panaszos a 112-t hívja, akkor az állami rendőrség száll ki, ha a helyi rendőrséget, akkor természetesen a helyiek, de az is előfordulhat, hogy a csendőrségnek kell megjelennie a helyszínen.

Lehet lakást felújítani, bulizni a szomszédok beleegyezésével csendórában?

Normális esetben a szomszédok nem hívják a rendőrséget, ha előzetesen beleegyezésüket adták a csendháborításhoz, azonban ha közben meggondolják magukat, és mégis zavarja őket a zaj, akkor a korábbi megegyezés nem ér semmit, birságra kell számítani.

Mekkora a büntetés?

A legnagyobb kiszabható büntetés 3000 lej – ezt azok a személyek kaphatják, akik 24 óra leforgása alatt többször is megzavarták a csendet. A bírság összege amúgy 500 lejről indul, ez rendszerint kiabálást, hangoskodást takar, legtöbb 1500 lejt érhet el a kiszabható összeg. A szerszámokkal történő hangos zajkeltés 200–1000 lejébe fájhat a mesternek, viszont ha valamilyen hangszóróból dübörög a zene, annak okozója 1500 lejjel maradhat szegényebb. Egy nap, de akár egy éjszaka lefolyása alatt is több bírságot is lehet rásózni ugyanarra a zajongóra!

Megtudja a szomszéd, hogy ki jelentette?

Ilyen esetekben nem közlik a zajongóval, hogy ki panaszolta be – a gyakorlat általában azonban az, hogy a rendőrség értesítését szóváltás előzi meg. Ebből a csendháborító könnyedén kikövetkeztetheti, hogy ki volt a feljelentő.

Fotó: Haáz Vince