Beindult a biznisz

Többen üzletelni próbálnak a vakációs csekkel. Az illetékesek arra hívják fel a figyelmet, hogy nemcsak azt vonják felelősségre, aki elfogadja a szabálytalanul eladott csekket, hanem azt is, aki eladta.

A vakációs csekk idén jelent meg tömegesen a piacon, miután az állami intézményekben is adni kezdték. Az egy nettó minimálbér (1450 lej) összértékű értékpapírok névre szólóak, és csak a tulajdonos használhatja, kizárólag belföldi turisztikai szolgáltatások árának törlesztésére.
– A csekkek adásvétele egyértelműen törvénytelen, és 27 ezer lejig terjedő bírsággal sújtható az „üzletelő”, mi több, a turisztikai irodák és szállodák esetében a működési licenc is bevonható. Ez egy nagyszerű eszköz, de nem üzletelni kell vele, hanem rendeltetésszerűen használni, mert ez nem csak a turizmus fellendítésére és a feketepiac visszaszorítására alkalmas, hanem arra is, hogy az alkalmazottak kipihenjék magukat, a családjukkal legyenek, kevesebb gyógyszert fogyasszanak, kevesebbszer menjenek betegszabadságra – mondja Rosner Hermann, az Utazási Irodák Országos Szövetségének (ANAT) vezetőtanácsi tagja.
Rosner „sajnálatosnak” nevezte, hogy a magánszféra nem ismerte még fel az utazási csekkben rejlő előnyöket, hisz az 1450 lej értékű jegy után csak 10 százalék adót kell fizetni (egy évben legfentebb hat adható), míg ha ugyanilyen értékű fizetésemelést, vagy prémiumot adnak, annak legalább négyszer ekkora adóvonzata van.
A vakációs csekkekkel kibocsátásuktól számítva egy évig lehet turisztikai szolgáltatásokat kifizetni kizárólag a minisztérium honlapján közzétett partnerintézményeknél. <