Bellérek révén kerülhetett a pestis Háromszékre

Tegnap Nagybaconban, a közbirtokosság székhelyén helyi állatorvosok tartottak tájékoztatót a gazdáknak a sertéspestisről, a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról, teendőkről. Bardocz Huba és Bardocz Edit állatorvosok elmondták, a betegségnek nincs ellenszere, az egyetlen dolog, amit tehetnek a gazdák, az megelőzés.

Képek segítségével ismertették a tüneteket, elyeket, ha észlelünk a sertéseken, azonnal jelenteni kell az állatorvosnak. Ezek: étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, bizonytalan mozgás, magas láz, vérzések a bőrön (különösen a füleken, a has alján és a combokon), a bőr vöröses-lilás elszíneződése, hányás, véres-habos orrfolyás, vércsíkos vagy véres hasmenés. Idegenektől állatot vásárolni nem szabad, malacot is csak a környékről vegyenek– hangsúlyozták –, mert ha csak egyvalaki is behozza a településre a vírust, az továbbterjed.

A beteg sertések valamennyi váladékukkal (bélsárral, vizelettel, nyállal, orrváladékkal, ondóval, hüvely- és méhváladékkal) ürítik a vírust, és ezáltal közvetlenül megfertőzik a velük érintkező társaikat. A sertéstartók, az állatgondozók, az állatfelvásárlók és a fertőzött állatok tartási helyén megforduló más személyek az említett váladékokkal szennyeződött lábbelivel, ruházattal, használati eszközökkel (villa, lapát, vödör, takarmányos kocsi stb.) szintén elhurcolhatják a kórokozót.

A gazdákat arra is figyelmeztették, hogy a disznó eladását vagy levágását szintén jelenteni kell, ugyanakkor nagyon fontos a betegség megelőzésében a disznóól rendszeres takarítása és rendszeres fertőtlenítése is. A fertőtlenítőszerek közül a Viragli plus és a Virkon nevűt ajánlják, melyek állatpatikákból szerezhetőek be, illetve cégek közvetlen forgalmazóktól is megvásárolhatják. A fertőtlenítés azért is fontos, mert ha egy gazdaságban felüti fejét a kór, és ott előzőleg nem történt fertőtlenítés, akkor az egész állományt leölik.

A gazdák kérdéseire válaszolva a szakemberek elmondták, a vírus emberre nem veszélyes, megyénkben mindeddig csak Sepsiszentgyörgyön és Sepsikőröspatakon észlelték, de két eredményre még várnak Bukarestből. Egyik aggódó gazda – miután elhangzott, hogy a vírus gabonával is bevihető a sertések közé – megjegyezte, elejét kellene venni a gabonával való bellérkedésnek is, hiszen Nagybaconban előfordult, hogy idegen személyek árulták a napokban szekérről a gabonát. Ezeket a belléreket leállítani pedig a rendőrség dolga lenne.

Böjte Ferenc

Pontosítás kártérítés-ügyben

Korábban – a szakemberek nyilatkozatai alapján – arról számoltunk be, hogy sertéspestis-fertőzés esetén csupán a fülszámozott állatok gazdáit kártalanítják. Bár az Őrkőn elpusztított jószágok nem voltak fülszámozva, mégis olyan hírek röppentek fel, hogy ezek értékét is megtérítik. Dr. Sikó Barabási Sándor megyei főállatorvostól érdeklődve kiderült, hogy az országos kényszerleölések, illetve az ezzel járó háborgások tükrében tavaly júliusban változott az idevonatkozó szabályozás.

– Csupán olyan jószágra kaphatnak kártérítést a gazdák, amelyek fülszámozva vannak. A tavalyi kormányrendelet-módosítás viszont kimondja, hogy kényszerhelyzetben az utolsó pillanatban is lehet még fülszámozni a disznókat: ezzel magyarázható az őrkői kártérítés. Fontos tudni, hogy a kényszerhelyzet nem arra a gazdaságra vonatkozik, ahol először megbetegedett a jószág. Tanácsos viszont minden állatfajnál a megadott korban fülszámozni, hiszen a jogszabály szerint ilyenkor ingyenes a munkadíj – tudtuk meg.

A hatóságok arra gyanakszanak, hogy bellérek révén került a pestis az Őrkőre, és ezzel magyarázható a kőröspataki fertőzés is.

– Ha igazolódik ez a gyanúnk, akkor máshová is kerülhettek az állatokból. Fontos, hogy jelentsék a gazdák az elhullt tetemeket, mert ellenkező esetben – ha például eltemetik – bűnügyi eljárás alá esnek. Az őrkői gazda ellen (aki árokba dobta elhullt állatait) is bűnügyi kivizsgálás indult – figyelmeztet dr. Sikó. (tt)