Biztonság. Fejlődés. Jövő

Tízéves fejlesztési tervekben gondolkodik, pontos és kivitelezhető elképzelése van arról, hogy milyen legyen 2030-ban Háromszék. Meggyőződése, hogy nem elég a fizikai építkezés, közösséget is kell építeni. Szerinte a szülőföld döntés, akarás és értékrend. Az idei évi járványhelyzet pedig olyan lecke volt mindannyiunk számára – családként, közösségként –, amiből érdemes tanulni. Tamás Sándor az RMDSZ Kovászna megyei tanácselnökjelöltje, aki újabb mandátumért indul az idei helyhatósági választáson. Arról kérdeztük, mi készteti arra, hogy ismét megméretkezzen?

– Egyrészt úgy érzem, hogy a befektetett munka, a hosszú távú tervek meghozták a gyümölcsüket. Másrészt van pontos, kivitelezhető elképzelésünk a megye fejlesztéséről 2030-ig terjedően. Van világos nemzetpolitikai jövőképünk. Személy szerint pedig van erőm és kitartásom mindezeket megvalósítani, tehát készen állok a feladatra. Korábban azt mondtuk, hogy itthon, Háromszéken kell jövőt építeni, azt tapasztaljuk, hogy ma már egyre többen gondolják úgy, hogy nemcsak elmenni lehet, hanem hazajönni is érdemes. Itthon is lehet családot alapítani, szakmai utat bejárni, fejlődni. Ez most, a koronavírus-járvány miatt még inkább felerősödött, hiszen, ha baj van, az első gondolata mindenkinek az, hogy haza kell térni.

– A koronavírus-járvány hogyan szabta át a megyei önkormányzat prioritásait?

– Azt hiszem, mindannyiunk számára – családként, közösségként és intézményként is – nagy lecke volt a koronavírus-járvány. Családként, közösségként összezártunk, vigyáztunk egymásra, számíthattunk egymásra.

Intézményként pedig egyértelmű volt: a háromszéki emberek egészsége és biztonsága mindennél fontosabb. Éppen ezért Kovászna Megye Tanácsa hónapokkal ezelőtt úgy döntött, hogy a járvány elleni védekezésnek nem lehet sem adminisztratív, sem pénzügyi akadálya, illetve prioritásként kezeltük a szociális és egészségügyi rendszer támogatását, szervezését. Reméljük, a világ megtanulta – és velük együtt mi is –, hogy a felkészülés nemcsak maszkokra, oltásokra és tesztekre vonatkozik, hanem a tisztességes munkapolitikára, valamint a stabil és egyenlő egészségügyi rendszerre is. Szeretnénk, hogy mindenki jobban értékelje az egészségügyben dolgozókat, és egyre többen belátjuk, hogy valójában a közegészségügyi szakemberek alkotják a társadalom immunrendszerét. Ezt a rendszert pedig egyre inkább meg kell becsülni.

– A járvány miatt munkahelyek is szűntek meg…

– Éppen ezért sürgettük a pályázati forrásokból finanszírozott, nagy beruházásokat, hogy minél több induljon el, hiszen válság idején a közberuházások segítik a gazdaság helyreállítását. Az építőipar az, amely a leghamarabb tud munkahelyet teremteni, és fejlődést hozni.

– Milyen beruházások indultak el?

– Május közepén indult Erdővidék legnagyobb infrastrukturális közberuházása. A Hatodon keresztül vezető, Málnásfürdő–Mikóújfalu–Nagybacon–Bibarcfalva–Barót útszakasz és az ágostonfalvi híd teljes körű felújítását európai uniós pályázatból és saját költségvetésből finanszírozzuk, a munkálatok értéke meghaladja a 75 millió lejt. Ez a beruházás nemcsak 33 kilométer aszfaltozott utat jelent, hanem 15 híd felújítását is tartalmazza, természetesen a járdák, sáncok, átereszek kiépítése mellett. Az ágostonfalvi híd felőli részen már aszfaltoznak, tehát halad a munka. Zajlik a licit a másik fontos erdővidéki megyei út felújítására, amely a Barót–Vargyas–Hargita megyehatár szakaszt érinti. Ez újabb 17 km út és több áteresz építését jelenti. Folyik a munka ugyanakkor a Nagyborosnyó és Bodzaforduló közötti úton is. A megyében sok településen olyan helyekre került vagy hamarosan fog kerülni aszfalt, ahol eddig sosem volt, ilyen például Futásfalva vagy az Ikafalva és Torja közötti út, Kisbacon utcái stb. Kulturális-oktatási szférában és a gyermekvédelmi rendszerünkben is van építkezés, a Székely Nemzeti Múzeum felújítását célzó kivitelezési munkálatok ősszel kezdődnek, ahogy az új családi ház típusú gyerekotthonok esetében is. Ezek mind nagy értékű, komoly beruházások. De ami a legfontosabb: főleg háromszéki cégek és emberek dolgoznak ezeken az építkezéseken.

– A Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház kiemelt figyelmet és finanszírozást kapott az utóbbi időben. Mik a tervek?

– A járvány kapcsán több következtetés is levonható, amire az elkövetkezőkben jobban oda kell figyelnünk. Azzal a minisztériumi döntéssel, hogy a megyei kórház COVID–19 háttérkórház lett, iszonyatosan nagy teher hárult a kézdivásárhelyi kórházra is. Ilyen szempontból az egyik tanulság az, hogy nem szabad egy megye egészségügyi rendszerét egyetlen nagy intézményre összpontosítani, legalább kétirányú fejlesztések szükségesek, de igazából a lehető legtöbb pillérre kell építeni. Több finanszírozást kell kijárnunk a városi kórházak számára, ugyanakkor nagyobb szerepet szánunk a háziorvosoknak, bővítjük a támogatási rendszerünket. Mindezek mellett – a járványtól függetlenül – négy nagy projektje is van a megyei kórháznak. Őszre, év végére várható, hogy a már aláírt szerződés értelmében, uniós forrásokból megkezdődik a sürgősségi osztály bővítése, folyamatban van a helikopter-leszállópálya kialakítása, illetve készülnek a tervek a stroke-központ és az új tüdőkórház épületére is.

– Ezek a projektek már elindultak a megvalósítás útján. Mi várható a következő években?

– Tíz évre szóló fejlesztési tervekben gondolkodunk, ennek egyik fontos pontja a közművesítés. Háromszéken jelenleg a települések felében van kiépített víz- és csatornarendszer. Most fogadtunk el egy mestertervet, amely egy uniós pályázat alapját képezi, ennek eredményeképpen pedig 2030-ra Kovászna megye településeinek 95 százalékában kiépítjük a vízhálózatot, 75 százalékában a csatornarendszert. A fiatal vállalkozóknak indított nagysikerű pályázatunkra építve újabb gazda­ság­élénkítő pályázatot indítunk, ezúttal 17, társadalmi ügyet is felvállaló vállalkozás számára nyílik lehetőség egyenként 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatáshoz jutni. Egyre közelebb kerülünk a Brassó–Kézdivásárhely–Bákó autópálya megépítéséhez, ez ismét olyan közberuházás, amely az egész térséget szolgálja. Bár nem a mi megyénkben van, de mi is támogattuk, és – ha elkészül – Háromszéknek is hatalmas lendületet ad a vidombáki repülőtér. Ez gazdasági és turisztikai szempontból is rengeteg lehetőséget hoz, amire az önkormányzatok mellett a vállalkozóknak és a turizmusban érdekelteknek is érdemes felkészülniük.

– Más jelöltek is hasonló elképzeléseket fogalmaznak meg. Van különbség is?

– A célok közösek: modern infrastruktúra, elérhető közszolgáltatások, biztonságos, tiszta környezet és nem utolsósorban szolgáltató önkormányzat, minőségi kulturális és szabadidős programok. Az eddigi munkánk eredményei különböztetnek meg másoktól: bebizonyítottuk, hogy az elképzeléseket meg is tudjuk valósítani.

– Sok tényleges fejlesztési terv van, de elég-e ez ahhoz, hogy az emberek itthon érezzék magukat?

– Nekünk nem térkép e táj. Nemcsak egy földrajzi tájegység, hanem szellemi és érzelmi kötelék. A szülőföld döntés is. Akarás, értékrend és választás.

Háromszéken sikerült az országos átlag alatt tartani a fertőzés arányát, ez azt jelenti, hogy vigyáztunk egymásra. Az elkövetkezőkben is legfontosabb a biztonság lesz: vigyázni fogunk egymásra, számíthatunk egymásra. Talán nagy szavak ezek, de az elmúlt néhány hónapban megtöltöttük tartalommal. Amit a nehéz időszakban megtanultunk, közösen fogjuk kamatoztatni.