Biztos a negyedik hullám

A nyár laza, de az ősz kellemetlen lehet a koronavírus-járvány negyedik hulláma miatt, főleg azoknak, akik nem oltatták be magukat és úgy gondolják, már nem is kell – vélekedik dr. Fejér Szilárd, a Pro Vitam laboratórium kutatója. A jó hír, hogy a vírus nem mutálódhat a végtelenségig, de, hogy mikor áll le, azt nem tudni.

– A napokban egyre többet halljuk, hogy a delta variáns hamarosan világszerte átveszi a vezetést, tehát úgymond ő a vírus különböző evolúciós útjainak rövidtávú nyertese: minden más variánsnál könnyebben fertőz – mondta Fejér Szilárd beszélgetésünk elején. Hozzátette: mindenki élvezze a nyarat, amíg lehet, mert ha ilyen átoltottsággal ér el a negyedik hullám, akkor sajnos rengeteg családnak, ahol az idősebb személyek nem oltatták be magukat, igen kellemetlennek ígérkeznek az őszi–téli hónapok.

A kutató két végletet mutatott be: az Egyesült Királyság és Oroszország példáját. Az Egyesült Királyság szinte elérte a nyájimmunitást, a felnőtt lakosság 65%-a teljesen immunizált, és további 21% egy dózist már megkapott. Ehhez hozzájön az a tény, hogy a felnőtt lakosság 90 százalékánál találtak SARS-CoV-2 antitesteket a vérben, tehát 10 felnőttből 9 vagy átesett a betegségen, vagy védőoltást kapott, vagy mindkettő. Még ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a delta variánstól az előző fertőzés csak mintegy 50%-ban véd meg (ergo, vagy megbetegedsz, vagy nem, ha fertőzöttel kerültél kapcsolatba), még akkor is bőven 70% fölé tehető a védettek száma. A fertőzöttek főleg a fiatalabb generációból kerülnek ki, ahol nincs megfelelő immunitás (gyerekek, fiatal felnőttek, akik még nem oltatták be magukat, vagy – ritkábban – csak egy dózist kaptak). Azoknak az új fertőzötteknek a száma, akik mindkét dózist megkapták, nem nulla, de még mindig nagyon kicsi az esélye, hogy kórházba kerüljenek.
Ezzel szemben Oroszországban szintén a delta variáns vette át a vezetést, hasonló tempóban, mint Angliában, a napi esetszám most 25.000 körül van, a halálozások pedig új országos rekordokat értek el, napi több mint 700 halottal. Oroszország lakosságának 12%-a kapott két dózist, további 5% egyet. A nyájimmunitástól messze vannak, a halálozási görbe leköveti a delta variáns által okozott fertőzéseket.
Ezzel szemben Romániában a lakosság 24%-a tekinthető teljesen védettnek a védőoltások által, további 1% egy dózist kapott két dózisú védőoltásokból, tehát kicsit jobban állunk, mint Oroszország, de a nyájimmunitástól ez még mindig nagyon messze van.

Nyaraljunk, ám óvatosan

A nyáron sok be nem oltott ember elmegy nyaralni ide-oda, ahol sok hasonszőrű emberrel kerül egy légtérbe. Ezek közül néhányan fogják szórni a delta variánst, így a sok be nem oltottból páran megfertőződve érnek haza, majd szétszórják a variánst itthon, a saját környezetükben.

– Az oltottaknak csak annyi félnivalójuk van, hogy esetleg egy olyan családtagjuk betegszik meg mások felelőtlen magatartása miatt, aki valamiért nem kaphatott oltást, vagy olyan krónikus betegségtől szenved, ami legyengíti az immunrendszerét. Az ilyeneket csak a nyájimmunitás védené, arről pedig még itthon nem beszélhetünk – magyarázta a kutató. Hozzátette: fontos elmenni nyaralni és pihenni, lehetőleg messze, új környezetbe, de a tömeget, a zsúfoltságot kerülni kell. Azzal kapcsolatban, hogy nyugodt szívvel engedhetjük-e táborozni gyerekeinket, dr. Fejér elmondta: annyira kevés az esetszám, hogy most van igazán itt az ideje, hogy korlátozások nélkül táborozzanak a gyerekek, lehetőleg itthon, külföldön azért vigyázni kell.

Sajnos legtöbben azok közül, akik nem kaptak oltást, úgy vélik fellélegezhetnek, mert alacsony az esetszám, így kevés az esély arra, hogy bárhol is kérjék a vakcinát. A szakember szerint azt kell megérteniük, hogy nem az egyén szintjén kellene gondolkodni, hanem a közösség szintjén, és minden személy csak az oltás felvételével tud hozzájárulni ahhoz, hogy a közösség védve legyen. Az a hozzáállás teljesen hibás, hogy „én nem oltatom be magamat, mert majd inkább megvárom a nyájimmunitást, és úgy leszek védett”, mert jóval többen próbálják ezt kivárni, mint amennyit még elbírna a nyájimmunitás. Pláne, hogy a delta variánshoz még nagyobb populáció kell beoltva legyen, mivel a védőoltást az eredeti vírus ellen fejlesztették, így azok hatékonysága csökkent a delta esetében.

Nem mutálódik végtelenségig

Dr. Fejér Szilárd jó hírt is közölt: a vírus nem mutálódhat a végtelenségig, előbb-utóbb „kimaxolja” a lehetőségeit, és nem tud már fertőzőképesebb lenni, vagy éppen súlyosabb tüneteket okozni, részben amiatt, hogy valamennyire lassan mindenki kapcsolatba kerül a vírussal. Csak nem tudni, ez mikor fog bekövetkezni, és hogy mi van még a tarsolyában? Minél több ember fertőződik meg, annál nagyobb az esély, hogy megjelenik egy újabb, „fittebb” variáns. A vírus fertőzőképességét főleg a tüskefehérje formája befolyásolja, és ezt a fehérjét kódoló génszakaszban történő mutációk ezt a formát kissé megváltoztathatják. Van néhány olyan kulcsfontosságú rész ezen a fehérjén, amelynek, ha megváltozik a formája, összezavarhatja a szervezet által termelt antitesteket, mivel nem úgy néz ki, mint az a tüskefehérje, amit a vakcina miatt termelt a szervezet, és amit felismert idegen anyagként. Ezért a tüskefehérje ellen termelt antitestek egy része nem fog jól kötődni a mutáns vírusból kilógó tüskefehérjékhez, így az új betolakodó felismerése nehezebb lesz, tehát a hatékonysága a szerzett immunválasznak csökken.

A mutációk viszont sokszor nem életképesek, annyira megváltoztathatják a fehérjék szerkezetét, hogy a vírus nem tud fertőzni, vagy éppen szaporodni. Ezért van az, hogy csak az életképes mutációk terjednek tovább, és ezek száma viszont korlátozott. Több variáns esetén is leírtak olyan mutációkat, amelyek egymástól függetlenül alakultak ki, de ugyanaz az eredménye. Ezt hívják konvergens evolúciónak, a vírus a rengeteg elméleti lehetőségből csak azokat tudja kiválasztani, amelyek a túlélését biztosítják, és ezek száma korlátozott. Azt viszont nem ismerjük még, hogy mennyi is ez a korlát, és milyen meglepetéseket tartogat a vírus. Tény, hogy minél több emberben hagyjuk terjedni a fertőzést, annál nagyobb az esélye, hogy valamilyen új, életképesebb mutáció felüti a fejét.

Az oltás a megoldás

A következő években várható még új variánsok megjelenése, hiszen az emberi szervezet még mindig új gazdatestnek számít. Ahogy a populáció egyre nagyobb része átesik a fertőzésen, a vírusnak olyan variánsai kezdenek majd elterjedni, amelyek valamennyire képesek a betegségen átesetteket is újrafertőzni, ezt látjuk most a delta variáns esetében. Szerencsére a tudomány (és csakis a tudomány) sikeresen felvette a harcot a vírussal, és a védőoltásokkal 1–2 éven belül teljesen kontrollálni lehetne a terjedést, de a lakosság hozzáállása még nem elég érett az országok zömében, emellett a szegényebb államokban a védőoltásokhoz való hozzáférés is korlátozott.

A koronavírus egy világméretű gond, amit minden egyes országban meg kell oldani ahhoz, hogy kontroll alatt legyen a helyzet. Az új variánsok ellen pedig egyelőre a harmadik oltás is hatékony fegyver lehet, de ezt már célzottan kell beadni, fertőzésveszélnyek kitett dolgozóknak, vagy idősebbeknek, akiknél az immunrendszer gyengébben működik. Egyelőre a fő gondot a lakosság nem megfelelő beoltottsága jelenti nálunk, azt kellene először megoldani valahogy – zárta gondolatait a kutató.