Bronzkori várra és palotára bukkantak

Az Arad megyei Újszentannán romániai és német archeológusok egy csoportja 90 hektárt körülölelő erődítmény nyomaira bukkant. A nagyjából az aradi vár alapterületével megegyező vár fából és agyagból készült, 3400 évvel ezelőtt, még a bronzkor idején. A romokat és az első leleteket még 2009-ben megtalálták, de szenzációs méreteire csak most derült fény, az utóbbi két év intenzív ásatási munkálataival.

Rüdiger Krause (frankfurti Goethe) és Florin Gogâltan (kolozsvári Babeș-Bolyai) professzorok az időszámításunk előtti 14. századra becsülik az építmény keletkezésének idejét, és az egyik legnagyobb amit ebből a korból találtak. Az azonban még mindig tisztázatlan kérdés, hogy miért volt szükségük az itt elő embereknek egy ekkora kiterjedésű védműre.

A román sajtó az erődítményt Trójához hasonlítja, kiemelve, hogy a kőfalakkal körülvett ókori városállam csupán 29 hektárnyi területen terült el, míg az újszentannai erődítmény a 90 hektárjával majd háromszorosa ennek. Eddig ebből 55 hektárnyit vizsgáltak meg mágneses mérőműszerekkel, így bukkantak a föld alatt rejtőző 100 méter hosszú, és 40 méter széles palota körvonalaira is. A régészek szerint a bronzkorban ez jelentős építménynek számíthatott, ezért arra tippelnek, a korabeli Közép-Európa eddig ismeretlen, de előkelő státusú központjára akadtak.

Az aradi múzeum igazgatója, Constantin Inel egy szabadtéri múzeumot vizionál a területre, hiszen meglátása szerint erre alkalmas lenne a kivételes, és meglehetősen épp állapotban megőrződött régészeti leletegyüttes. Az ötletet a megyei és a helyi önkormányzat is támogatja. A részben Hessen, német szövetségi tartomány által finanszírozott régészeti feltárás folytatására még egy évig elegendő a pénzügyi keret.

Apró, bronzkori golyócskák.

(aradon.ro)