S piac? Hova termelyenek pityokát ha nincs felvásárlás vagy hagyatkozni a,, bizsnicára”” . Hiába termelünk ha a kutyának se kell 30-40 baniért se. Hány termelőnek van szerződese a felvásárlásra..???
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A burgonyatermesztés fontos kérdéseit taglaló eseményen Florian Ciolacu, az RFK elnöke köszöntötte a jelenlévőket, közöttük helyi burgonyatermelő gazdákat, Fejér László szenátort, Könczei Csaba képviselőt, Iulian Todor prefektust, a háromszéki agrárintézmények vezetőit és a tévesen polgármesternek titulált Szilveszter Szabolcsot, a céhes város alpolgármesterét, aki vette a lapot, és rövid felszólalásában „szinte polgármesternek” nevezte magát.
Becsek László, az RFK alelnöke, a Biofarm Kft. tulajdonosa köszöntőjében A burgonya országos stratégiai tervének jelentőségét hangsúlyozta, mely alapján a 2023–2029-es időszakban kell tevékenykedniük. „Ez egy hiánypótló terv, hiszen a forradalom óta efféle stratégia gyakorlatilag nem létezett”, hangsúlyozta. Adrian Oros az elmúlt év gazdasági válságáról szólt, hangsúlyozva annak a mezőgazdasági tevékenységekre gyakorolt negatív hatását, amelyet az elmúlt negyven év legnagyobb szárazsága is tetézett, majd a 2021–2027 közötti Országos Stratégiai Programról, melynek keretében 21,5 milliárd eurót fordítanak fejlesztésekre. Könczei Csaba meglátásában a háromszéki burgonyatermesztés fellendítésének alapfeltételei a szaporítóanyag-termelés, a raktárak létesítése és az öntözött területek nagyságának növelése, és ezt az őt követő felszólalók is alátámasztották.
Bár a találkozón elsődlegesen a burgonyatermesztésről esett szó, Adrian Orost a sertéspestis felszámolását célzó, disznótörvényként ismert miniszteri rendelettervezetről kérdeztük (mely a kisgazdának legtöbb öt, kizárólag hízó sertés tartását engedélyezi és azt is csak saját fogyasztásra – szerk.), pontosabban arról, hogy vajon az eredeti formájában nem éppen a kór terjedését segíti-e majd elő? „Minden termelőnek, aki kereskedelmi célból tart sertést, legyen az kicsi vagy nagy, be kell tartania bizonyos biobiztonsági előírásokat, hogy végre megszabadulhassunk a sertéspestistől”, hangsúlyozta. Arra a kérdésünkre, hogy akkor amennyiben egy gazda, aki az előírásoknak megfelelően tart öt sertést, eladhatja-e azokat, így válaszolt: „Igen, amennyiben a disznók útja követhető”.
Könczei Csabát is kérdeztük a téma kapcsán. „Örömmel hallom, hogy a miniszter finomított korábbi álláspontján. A február eleji mezőgazdasági bizottságban kértünk magyarázatot a minisztérium képviselőjétől az ügyben, és ezt vélhetően kedden kapjuk meg. A miniszteri rendelet nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, és hétfőn (ma – szerk.) viszünk néhány javaslatot, amit szeretnénk, ha bekerülne a rendeletbe. Tény, hogy a disznópestis terjedését elősegítő feketekereskedelmet meg kell akadályozni, ám ez nem azt jelenti, hogy elvegyük a kisgazdától azt a jogot, hogy tartson egy kocát, malacoztasson, azt a 7–8 malacot felnevelje, majd eladja. Ennek nálunk hagyománya van, hiszen a disznónevelés komoly jövedelemforrás, és nem hagyhatjuk, hogy ettől megfosszák a székely gazdákat”, véli a képviselő.
S piac? Hova termelyenek pityokát ha nincs felvásárlás vagy hagyatkozni a,, bizsnicára”” . Hiába termelünk ha a kutyának se kell 30-40 baniért se. Hány termelőnek van szerződese a felvásárlásra..???
Csak az termeljen aki tudja értékesíteni is és akkor mindjárt lesz ára is , jelenleg mindenki pityokat akár termeszteni!!! Nem számít, hogy milyen minőséget állít elő, van tározó lehetősége, van piac. Na ezért nincs ára a pityokanak!!! Ha szegett gyártanak mindenki egy adott pillanatban abból is túltermelés lenne igy azt sem lehetne eladni.
Az lenne a megoldás mint ahogy Spanyolo.ban van.A kisgazdák szövetkezetekben törülnek és közvetítők kiiktatásával termelik -eladják az árujukat.Lehetne exportálni Magyarországra is, ott 160 -260 Ft. / kg-ja. Bezzeg csiki sörrel tele vannak a multik is meg a kisboltok is kb 5-7 lejes áron fajtától függöen(krémes,tiltoo,igazi,áfonyás ,kakaós😁 stb)
Itt? Ah, dehogy. Itt az a lényeg, hogy dögöljön meg a szomszéd tehene is.
Helyesbítek…a kisgazdák szövetkezetekbe TÖMÖRÜLNEK …
Az 5-7 lejes ár átszámítva forintból van 350-480Ft. Magyarországon de nem a Ci-uc.
Vajon érdemes volt ezt a cikket megirni?
Időt és energiát felaldozni egy olyan dologra aminek semmi értelme nincs . Jobban hangzana egy olyan cím, hogy itt volt a miniszter, interjúkat adott és senkit nem hallgatott meg aztán távozott.
A pityókát nem lehet eladni és ebben is cinkos a minisztérium és a nagygazdák akik kintről hozzák be a pityókát!!!
Ha csak az kapna támogatást aki hivatalosan adja el és jövedelmi adót fizet nem volna közvetítő
Uraim az egesz sertes szam korlatozas azert van , hogy az orszag nagy sertestelepei noveljek beveteleiket, a lakosag meg csak vegye meg a csontliszten es meg egyeb mocskon hizlalt disznokat az nagyaruhazakbol!!!