Csak a gondviselésben bízhatnak a székely mezőgazdászok

Kovászna megye még nagyon-nagyon messze van attól, hogy a jégesők okozta károktól rakétarendszerekkel védekezhessen – tudtuk meg a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetőjétől, Kozma Bélától, akit a július 19-iki kézdiszéki jégverés kapcsán kérdeztünk, igaz, ennél biztatóbb hírek reményében.

A Nemzeti Jégvédelmi Rendszer elsősorban a nagy gyümölcsösök, szőlőültetvények és zöldséges parcellák védelmére koncentrál, hozzánk legközelebb Maros megyében van rakétakilövő pont, tájékoztatott az intézményvezető. A rendszert a mezőgazdasági minisztérium megrendelésére működteti az ASNACP nevű hatóság, ugyanakkor a katonaság és a román légiforgalom-irányító hatóság (ROMATSA) is felügyeli a működését.

A rakétakilövő egységek kihelyezésében előzetes tanulmányokra támaszkodtak, amelyek megmutatták, hogy az ország mely vidékein gyakoribbak, pusztítóbbak a jégesők. A rendszer fejlesztését mutató térkép szerint azonban még tervben sincs a közeljövőben hasonló egység telepítése vidékünkre. Jelenleg Iasi, Prahova, Vrancea, Olt, Temes és Maros megyéből irányítják ezeket a jégesők megelőzését szolgáló akciókat, a közeljövőben pedig az ország északkeleti, északnyugati és déli megyéiben terjesztik ki a rendszert.

A klimatikus változások pedig egyre erősebben érezhetők a Székelyföldön is. A július 19-i kézdiszéki viharral járó jégverés 2460 hektáron tette tönkre a kultúrákat, mondta Kozma Béla a Székelyhonnak. Legnagyobb arányban a gabona- és repcetáblák érintettek, de napraforgó- és burgonyaültetvények, hagymával és murokkal beültetett parcellák is. A károsodás felmérése még folyamatban van, a mezőgazdasági igazgatóság a prefektúrának, az a maga során a kormánynak továbbítja az adatokat, végül talán kormányhatározattal utalnak ki kárpótlást a gazdáknak – hacsak nem a biztosítóra hárítják majd azt.