Szégyellje magát az az eladó, aki a múltkori vásárban megpenészedett sajtot adott el! Reméljük magára ismer!!
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Családias hangulat uralkodott a téren, ezt nem csupán a kíváncsiskodók érezték, hanem a kereskedők, kézművesek is vallották, hiszen többjükkel elbeszélgetve, lapunk megtudta, a hétvégén ugyan nem gazdagodtak meg (magyarán többjük éppen hogy eladott valamicskét a portékájából), ám a hangulatért akármikor visszatérnének a megyeszékhelyi vásárba.
Közel 90 kézműves, vásáros
Sepsiszentgyörgy főterén minden hónap első hétvégéjén vásárra kerül sor, az itt megforduló kereskedők, helyi termelők szép számban voltak jelen jól „bejáratott” termékeikkel a hétvégi, az előbb említett vásárokhoz képest sokkal méretesebb őszi vásáron is. Persze a helyiek mellett szép számban érkeztek távoli megyékből is kereskedők.
Zillmann Zsuzsa aromaterapeuta, a zömében kozmetikumokat, illetve gyógyhatású termékeket előállító, forgalmazó Herbio alapítója Marosvásárhelyről érkezett.
– Végzettségem szerint jogász vagyok, de rádiósként, aromaterapeutaként, újabban pedig masszőrként is dolgozom. Még 2013-ban született meg a brand-név, rá egy évre mentem először vásárba. Sepsiszentgyörgyön párszor jártam a városnapok, illetve a karácsonyi vásár alakalmával. Először jövök az őszi vásárra: szájról szájra terjed a hír a vásárosok között, így szereztem tudomást erről a rendezvényről is. Nagyon jó hangulata van – avatott be Zsuzsa, kifejtve, hogy a városnapokon is azt tapasztalta, hogy a sepsiszentgyörgyiek nyitottak az illóolajok felé, és olvasottak, foglalkoznak a témával.
Szülinapos szörpkészítők
Kovács Emőke és férje, László, a sepsiszentgyörgyi Szörpház csapata idén évfordulót ünnepeltek a vásáron.
– Pontosan egy éve vagyunk a piacon: tavaly ősszel kezdtük az almapréselést. Minden a feketeribizli-szörptől indult, amit a nagymama receptje alapján, gézzel préseltük, azt készítettük először, aztán ismerősök biztatására eladásra is kezdtük készíteni. Saját ültetvényen termelünk, illetve helyi – a környező falvakból, nem vegyszerezett portékát áruló – termelőktől is vásárolunk. Férjemnek is, és nekem is van munkahelyünk a szörpgyártás mellett, de az az álmunk, hogy saját lábra álljon a vállalkozás, és ebből éljünk meg. Összesen tizenegyféle szörppel vagyunk jelen a vásáros életben, készítettünk gyógynövényekből is szörpöt, illetve hatféle almalevet kínálunk eladásra – mesélte lelkesen Emőke, elárulva, hogy gyermekei is iparkodnak segíteni, de mivel még kicsik, ezért jelenleg ők főként a kóstolói szerepet töltik be.
„Mindent a hagyományőrzés jegyében”
Ványolós-Albert Sarolta szervező, a Kónya Ádám Művelődési Ház munkatársa lapunk kérdéseire kifejtette, idén a tök és a kukorica köré rendezték a vásárt. Ezekkel díszítették a teret, illetve a gyermekfoglalkozásokon is meg lehetett találni a kukoricát: a kicsik kukoricaháncsból babákat, a kukoricaszemekből darát készíthettek, az utóbbit a galamboknak szórhatták ki.
– Olyan vásárosokat iparkodtunk bevonzani, akik tisztelik a hagyományokat, megpróbálják átadni a fiataloknak ezt a szeretetet. Persze, ha nagyon szőrszálhasogatók vagyunk, észrevehetjük, hogy a kereslet miatt néha – mint például a mézeskalácsoknál a rajzfilmfigurák, unikornisok – becsúszott egy két „újítás”. A gyermekfoglalkozások során is hagyományos gyermekjátékokba kóstolhattak bele a kicsik, igaz, itt is fel-fellelhető volt egy-egy új, de ízléses változat. Nagy álmom, hogy az elkövetkező években huszárok vonuljanak be a vásárba, és huszártoborzót tartsanak, hiszen a száz évvel ezelőtti vásárokban ez hagyománynak számított – részletezte Sarolta, elárulva, hogy a modern technológia vívmányai mellett nehéz, de nem lehetetlen az embereket visszautaztatni a múltba egy-egy ilyen rendezvénnyel. A koncertprogramot is a hagyományos hangszerek megszólaltatása jegyében alakították a szervezők.
A magyar szablyavívás művészete nemzeti örökségünk
Nagy sikernek örvendtek a Sepsiszentgyörgyön induló Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskola bemutatói, a kicsik felügyelet mellett fakardokkal vívhattak, egymást tehették próbára.
– Számtalan rendezvényen jelen vagyunk, a sepsiszentgyörgyi őszi vásáron először vettünk részt idén. Szerintem ez csupán a kezdet, hiszen amióta kint vagyunk a téren, azóta a gyermekek minden másodpercben igénybe vesznek. Ennek nagyon örülünk, hiszen komolyan gondoljuk, hogy ezt az értéket, amit képviselünk, minél több fiatal, idős személy meg kell ismerje. A magyar szablyavívást, a magyar szablya forgatását tanítjuk: 1820-ig mesterről mesterre vissza lehet vezetni, hogy ki, kit tanított, illetve eddig vannak hitelesen dokumentálva azok a katonai szablyavívás-elemek, amelyek a mai modern vívósport alapjait képezik. Sokan nem tudják, de 54 éven át nem találtak legyőzőre a magyar vívók az olimpiákon – mesélte lelkesen Imreh-Marton István, a megyeszékhelyen lassan 5 éve működő Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskola alapítója.
Háromszéki mézlovagokat avattak
Deák Mihály, a Kovászna megyei méhészegyesület elnöke – amelynek keretén belül két éve alapították meg a Háromszéki Mézlovagrendet – lapunk érdeklődésére elmondta, hogy magyarországi mintára alakult a mézlovagrend, és nem titkolt célja a méhek által előállított termékek népszerűsítése.
– Kell a népszerűsítés, hiszen nehéz helyzetbe került ez az ágazat, a méhészek ki vannak téve számtalan befolyásoló tényezőnek, mint például a helyi termelőket veszélyeztető mézimport (a kínai, argentin, újabban pedig az ukrán méz), de a vegyszerek korlátozás nélküli használata is aggasztó. Magyarországon több mint húsz mézlovagrend működik, számos tag volt jelen a hétvégi őszi vásáron – részletezte Mihály, kifejtve, hogy minden fajta kémiai vegyszer használata befolyásolja a méhek életét, és végül az emberek életét is. Éppen ezért lenne hasznos valamiféle korlátozás ezen a téren – erősítette meg. Az őszi vásáron két újabb lovaggal, taggal gyarapodott a háromszéki mézlovagrend.
Szégyellje magát az az eladó, aki a múltkori vásárban megpenészedett sajtot adott el! Reméljük magára ismer!!
Következőkor a szalma mellé vigyenek ki egy szekér ganyét is, hogy legyen igazi hagyományosan falusias vására Sepsiszentygyörgynek! Ahelyett valami modernben gondolkodnánk!