Csődbiztos a cukorgyárnál

Nehéz helyzetben van a botfalusi cukorgyár, amelynek elődje 3–4 évvel ezelőtt csődbe jutott, de úgy tűnik, hogy a mostani cégnek sem sikerült legalább null szaldóval dolgozni: a vállalkozást egy csődbiztos vezeti. Egyelőre még nem tudni biztosan, hogy mi fog történni a következőkben.

Olyan hír futott be a szerkesztőségünkbe, hogy a botfalusi cukorgyár ellen fizetésképtelenségi eljárás indult, evégett 2020. január 8-ig iratkozhatnak fel a gazdák mint hitelezők, aki nem teszi meg, az bottal ütheti a jussának a nyomát.

Az értesülés kapcsán Szigethy Kálmánt, a Brassó megyei gyár helyi képviselőjét kerestük meg, aki megerősítette azt az információt, hogy a gyárat csődbiztos vezeti, és azt is, hogy a gazdák (hitelezők) egy listára fognak felkerülni. Azt is elmondta, hogy még nincs végleges döntés a csődhelyzetről, annyit tud, hogy a gyárnak vannak régi, 2017–2018-ból származó adósságai, és az idei évvel is hadilábon áll a vállalat. Ideiglenes végrehajtó is figyeli az eseményeket, az 2020. március 31-ig van megbízva, hogy ellenőrizze a cégnél zajló pénzügyi folyamatokat.

Szigethy felvette a kapcsolatot a Brassó és Kovászna Megyei Cukorrépa-termelők Egyesületének képviselőjével is, akik egyébként a tegnap tárgyaltak a vállalkozás vezetőségével és a csődbiztossal. Annyit tudni lehet, hogy két lehetőség áll a gyár előtt: vagy a felelősségvállalás, hogy négy év alatt rendbe szedik pénzügyileg a vállalkozást, vagy lakat kerül rá.

A kézdivásárhelyi képviselő szerint a gazdák a döntéstől függetlenül írásos értesítést kapnak a tudni- és tennivalókról. Amennyiben az első verzió lép érvénybe, akkor vélhetően a beszállítók adósságát részletekben törlesztik, de kamatmentesen, mert a csődvédelem miatt nem kaphatnak pluszpénzt a jussuk után. Ha a másik eset következik be, akkor a végrehajtó cég fog döntést hozni az adósságok fizetéséről. A termelők egyesülete egyébként 25 százalékkal részvényes a botfalusi gyárban – közölte Szigethy.

A gyár helyi képviselőjétől arról is érdeklődtünk, hogy idén miért nem nyílt meg a szentkatolnai út melletti lerakóközpont, ahol a korábbi években a terményt fogadták. Szigethy Kálmán elmondta: amiatt, hogy a gyár adós maradt a leadott cukorrépa után, így a viszonylag magas uniós szubvenciók ellenére a gazdák kevesebb répát ültettek, így nem érte volna meg, hogy a lerakót megnyissák. Így azt a répát, amit idén termeltek, közvetlenül a mezőről szállították el.

A répából készített cukor előállítása az 1989-es fordulat után, a nemzetközi piacok megnyílásával esett vissza: az országot elárasztó olcsó, cukornádból készített édesítővel a hazaiak nem tudták felvenni a versenyt, a gyárakat sorra zárták be. A botfalusi gyárért nagy kár lenne, hiszen a háromszékiek zöme inkább a hazai cukorra teszi a voksát, mintsem a Brazíliában előállítottra.