Csökken a tűzifa ára

A kézdiszéki polgármesterek legutóbbi, lemhényi találkozóján vetődött fel, hogy tavalyhoz képest lényegesen csökkent a lábon álló tűzifa ára. Ez természetesen jó hír a fával fűtő lakosság számára, de annál kellemetlenebb az önkormányzatoknak, mivel a kormány a múlt évi bevételeik alapján szabta meg a települések költségvetését. A jelenségnek igyekeztünk utánajárni.

A kormány úgy kalkulál, ha például Lemhény községnek tavaly 1,3 millió lej bevétele volt faeladásból, akkor idén is annyi lesz. És abban igaza is van, hogy mindkét évben 5000–5000 köbméter fa volt, illetve van előirányozva a költségvetésben. Csakhogy míg 2018-ban átlagosan 275 lejért sikerült liciten értékesíteni a lábon álló bükkfát fővágásból, addig idén 150–170 lejt remélnek érte.

Lukács Róbert falumenedzser a visszaesés okát egyrészt abban látja, hogy a tavalyi 275 lejes ár eleve fel volt tornázva, a valós érték olyan 200–220 lej között lenne – emiatt ugrott magasra a lakossági tűzifa ára is, aminek öléért 1000 lejnél többet kértek el. Másrészt az üzemtervnek megfelelően nagyobb lett a kivágásra „érett” famennyiség, ami szintén befolyásolja a keresletet. Ennek a lakosság örülhet, hiszen most már 750 lejért is lehet kapni egy öl tűzifát, a község saját bevétele viszont jelentősen megcsappan.
A faár-visszaesés tényét Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere is megerősíti.

– Tavalyhoz képest egyrészt jelentősen csökkent a fa iránti kereslet, emellett vannak olyan parcellák, amelyeket senki nem igényel, így miután 2–3-szor megismételjük a licitet, kénytelenek vagyunk csökkenteni az árakat – nyilatkozta lapunknak. – Az árak parcellánként változnak, de meglátásom szerint átlagosan legalább 20 százalékkal csökken a faár. Ennek egyik oka állítólag az, hogy bezárt a két nagyüzem, amelyek az országban a bükkfát dolgoztak fel, ezért kevesebb a jelentkező kitermelő cég.

A referenciaár emelkedett

Alsó-Háromszéken egyelőre nem ezt tapasztalják, ami részben azzal is magyarázható, hogy ott tavaly átlagosan már eleve „csak” 220 lej körüli áron tudták értékesíteni a keményfa köbméterét, és legalább ennyit idén is szeretnének megkapni. Csákány László, a Szemerja–Görgő Közbirtokosság elnöke elmondta, a fa kormány által megszabott referenciaára, amely minden adó- és árszámítás alapjául szolgál, egyenesen áremelkedésre utal. A lábon álló fenyő köbméterének referenciaára tavaly 107 lej volt, idén 109, a bükké 138-ról ez évre 160-ra nőtt, a puhafáé 89-ről 108-ra. Igaz, tette hozzá, a közbirtokosságok sokkal drágábban nem adhatják el a fát a felvásárlóknak, mint tavaly, mert csökkent a kereslet, viszont mivel időközben megemelték a minimálbért, a kitermelési költségek is megnőttek, így az erdőtulajdonosok kevesebb haszonnal számolhatnak. A közbirtokosság idén még nem írt ki licitet, így nem tudni az idei árakat sem, mert azokat a kitermelők által kért munkadíj függvényében számolják ki.
Győrbíró László, a szentgyörgyi önkormányzat erdőiért és legelőiért felelős munkatársa szerint is inkább 10–30 lejjel drágult a tűzifa köbmétere. Jelenleg 180 lej a lakosságnak értékesített bükk folyómétere, 160 lej a tölgyé és gyertyáné. A magánszemélyekhez feldolgozottsági állapottól és minőségtől függően 175 lej (gömb fenyő) és 230 lej (hasított bükk) közötti áron jut el, amint az a hirdetésekből is kiolvasható.

Kit érint drasztikusan?

Cornea Emilian mérnök, a Romsilva Kovászna megyei képviseletének igazgatója szerint az állam tulajdonában lévő erdőkből kivágott fák esetében nem lehet kirívó árcsökkenésről beszélni, csupán az időszakra jellemző fluktuációról.

– Külön kell választani a licitek alapján értékesített, jogi személyek által felvásárolt „munkafát”, illetve a tűzifát. Ez utóbbi kapcsán érdemes megjegyezni, hogy lejárt a fűtésidény, nincs már olyan nagy igény a fára. És mivel a gazdaember télen szekeret, nyáron pedig szánt készít, augusztusban majd újra megnő a kereslet – magyarázta lapunknak.

Benedek-Káplár Gábor mérnök, a megyei erdőőrség munkatársa elmondta, mivel a fakitermelés üzemterv szerint történik, nem lehet arról beszélni, hogy megugrott volna annak mértéke, és az verte le az árakat.
– Az igény csökkenésének logikus magyarázata az lehet, hogy már nincs szezonja a tűzifának, egy másik lehetséges ok, hogy múlt év augusztusában, őszén nagyon sokan – már eleve felvert áron – összevásárolták a tűzifát, most pedig igyekeznek megszabadulni tőle, akár veszteség árán is. Számukra valóban „drasztikusan” csökkent a faár. Amúgy ez általános jelenség, nem csupán Háromszékre érvényes – mondta a mérnök.

A közeljövőben esedékes licitek során eldől, hogy időszakos visszaesésről van-e szó, vagy pedig tényleg jelentősen mérséklődött a tűzifa ára.

Keresztes László, a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatal erdésze által rendelkezésünkre bocsátott adatokból kiderül, hogy tavaly a város erdeiből 16.530 m³ erdőt bélyegeztek eladásra, amiből 1.738.322 lej bevétele származott a városnak. Ebből az összegből 356.686 lejt fizettek a kötelező erdészeti munkálatokra, mint az őrzési díj, csemeteültetés (5,8 ha), újratelepítés (0,49 ha), ültetvények (47,08 ha) és fiatal erdők (8,5 ha) karbantartása, továbbá a kórokozók elleni védelem (624 ha). Legelőkre 15 bérleti szerződést kötöttek, ez 206.113 lej bevételt eredményezett. Idén 16.350 m³-re van bélyegzés előlátva, ebből 300 m³ saját szükségletre, míg 1000 m³fizikai személyek számára, legelőkre 16 bérleti szerződést kötöttek.