Díjazták a nyugdíjba vonuló pedagógusokat Háromszéken

Nyolc, idén nyugdíjba vonuló háromszéki pedagógus vehette át kedden a magyar kormánynak köszönhetően a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet, melynek feltétele legalább 25 év elkötelezett, hivatástudattal és hozzáértéssel végzett oktatómunka.

A Románia Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által szervezett díjátadó ünnepségre a Mikes Kelemen-iskola dísztermében került sor, ahol Incze Melinda tanárnő Márai Sándor szavaival nyitotta meg az ünnepséget: „Az utaknak értelme van.” Ezt példázza a díjazottak életútja is.

A megjelenteket – a kitüntetett pedagógusokat, kollégáikat és családtagjaikat – Burus-Siklódi Botond RMPSZ-elnök üdvözölte. Kiemelte, a szolgálati emlékérem nem a könnyen megszerezhető díjak sorába tartozik. „Az oktatók elégétele lehet, hogy ahányszor az emlékéremre néznek, eszükbe juthat, tettek valamit a nemzetért, jövőnkért, a gyermekekért és az ő jövőjükért” – mondta. Arra biztatta a nyugdíjba vonulókat, hogy hatalmas tapasztalatukat adják át az utánuk következő pedagógusoknak, legyenek számukra „jel és biztatás”.

Kiss Imre, az alsóháromszéki RMPSZ elnöke, Kovászna megye főtanfelügyelője kifejtette, a jó tanár nemcsak pedagógus, hanem kertész, lélekbúvár, művész és mesterember egyszerre, nemcsak a tudását közvetíti, hanem példát is mutat. „A díjazottak munkásságát egyszerre jellemezte a hit a gyermekben, a remény abban, hogy a befektetett munka meghozza gyümölcsét, és a szeretet, annak a hite, hogy a megértéssel körülvett gyermek eredményesen tanítható” – hangsúlyozta.

A beszédeket és Kocsis Rebeka mikeses diáklány énekét követően átadták a Pedagógus Szolgálati Emlékérmeket.

Elsőként Varga Csilla matematikatanárnő vette át a díjat, aki 1984-ben került a 2-es számú Ipari Líceumba (mai Mikes Kelemen Elméleti Líceum), és onnan is megy nyugdíjba. Méltatásában elhangzott, számtalan tanítványát inspirálta, hogy a reáltudományokat művelje, alkalmazza szakmáján belül.

Lázár Vilma helyettesítő óvónőként kezdte pályáját, de továbbképezte magát, pszichológiát és gyógypedagógiát tanult, fejlesztőpedagógusként vonult nyugdíjba. Távollétében Forró Huba, a sepsiszentgyörgyi Speciális Iskola igazgatója vette át a díjat.

Kovács Lenke óvónő Sepsibükszádon, Oltszemen és Málnáson tanított, 44 évig igyekezett elérni, hogy minden gyermek számára öröm legyen az óvoda.

Konnát László kovásznai fafaragó, jelenleg 1-es fokozatú faipari oktatómester.  A Tanulók Klubjában is fafaragó-szakkört vezetett, mely szép eredményeket ért el a versenyeken.

Lepedus Edit óvónő a sepsiszentgyörgyi Benedek Elek Napköziotthonból megy nyugdíjba, 40 évi pedagógusi pálya terhét, kihívását, örömét hagyva maga mögött. 

Finna Magdolna 1980-tól a kovásznai 1-es számú Napköziotthon óvópedagógusa, kivételes szakember, aki generációk számára nyújtott példamutató nevelést.

Kádár Mária Torján 1990-től tanít Torján, román-francia szakos végzettségét később kiegészítette a földrajz szakkal. Oktató munkáját a gyermekközpontúság, a tolerancia jellemezte.

Végül Szőts Dániel, a Mikes Kelemen Elméleti Líceum zenetanára, sok nemzedék közkedvelt Dani bácsija, a kis és nagy iskolakórus örökös vezetője is átvehette át az emlékérmet, majd az iskola kórusa emelte az ünnepség hangulatát néhány énekkel.

Fotó: Bodor Tünde