Édes ízek Székelyföldről

Minden bizonnyal nagyon népszerű lesz a háromszéki otthonokban az a recepteskönyv, amely a megyei tanács kezdeményezésére jelent meg a napokban Édes ízek a Székelyföldről címmel, és hagyományos süteményeinkről, köztük kiemelten a kürtőskalácsról szól, de közben mesél és olvasmányt is kínál. A könyvbemutatóra kedden stílszerűen a sepsiszentgyörgyi Aria cukrászdában, a szerzők jelenlétében került sor.

A könyv a Szentgyörgyön három alkalommal megrendezett kürtőskalács-fesztiválban gyökerezik, ugyanis az utóbbi, 2019-ben megtartott sikeres rendezvény végén kérték fel a hat zsűritagot, hogy adják át, amit ők tudnak a hagyományos édességeinkről, illetve a maguk különlegességeinek titkát is osszák meg – mondta Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke, aki áttekintette a most bemutatott kiadvány jeles elődeit is. Az első erdélyi szakácskönyv 1680-ból származik és Bornemissza Anna írta, már ebben külön fejezet van az édességeknek, de népszerűek voltak Kövi Pál, Za­thureczkyné Zelch Manci, Szilvássy Carola grófnő receptgyűjteményei is. Csak a desszerteknek szentelt mű azonban kevés van, de ezek között alapmű Mann Endre 1962-ben megjelent Sütemények és édességek című kézikönyve, mely olyan mesterségbeli titkokat és fogásokat tár fel, amelyeket ezelőtt a cukrászcéh féltve őrzött.

Az Édes ízek fesztiváljának hat zsűritagja közül négyen jelentek meg a keddi könyvbemutatón (melyet majd továbbiak is követnek a megye többi városában): Farkas Ferenc mestercukrász a Diószegi pékségtől, Szőcs Ilona, a csernátoni Malomkert panzió vezetője, Bocskor István, a jóhírű csíkszentmártoni Bocskor-pékség tulajdonosa, valamint Jánossy Alíz gyergyószentmiklósi gasztroújság­író, rajtuk kívül a marosvásárhelyi Kabai János és a székelyudvarhelyi Szász Elemér vett részt azon a műhelymunkán, amelynek eredményeképpen megszületett az igényes recepteskönyv.

Jánossy Alíz a hajdan Gyergyóban igen népszerű örmény édességhez, a dalauizihoz kapcsolódó kultúrtörténeti tudnivalókat hozta magával: e müzliszelethez hasonló édességet az örmény kalmárok annak jeleként tették (vagy nem tették) ki a tárgyalóasztalra, hogy hajlandók voltak-e egyezkedni.

Szőcs Ilona tiszteletes asszony sok-sok örömteli családi ünnepen, jókedvű közösségi alkalmakon megsütött édesség, többek között az ürmösi málé, vargabéles, a tejfölös lepény receptjét osztotta meg, és velük a hozzájuk kapcsolódó sok örömet is terjeszteni szeretné. Bocskor István az édesanyjáról elnevezett Erzsébet-kalácsot vagy az általa kissé megreformált aranygaluskát először adta írásba, kiemelve, a minőségi, helyi alapanyagok minden esetben kulcsszerepet játszanak. Farkas Ferenc nagymamája receptjeit mentette át a mának, de cukrász-szakmájához kapcsolódó közismert édességekről is ír a könyvben. Mindegyikőjüknek van egy saját kürtőskalács-receptje is, ez a fő motívuma a kiadványnak, melyet székelyföldi rendezvényeken ingyen kaphatnak meg az érdeklődők, amíg tart a 10 ezer példányból.

A nemzetközi nőnap alkalmából a megye városaiban juthatnak a műhöz azok az érdeklődők, aki betérnek valamilyen édességért a sepsiszentgyörgyi Aria, Flour Power, Mikó, M&M, Orka, Marie’s, Nasa cukrászdák valamelyikébe vagy a központi Diószegi-üzletbe, Kovásznán a Natallyba, Kézdivásárhelyen a Süti Édenbe vagy a Kauflandban, illetve a központban megtalálható Rigó Jancsi cukrászdákba, Baróton a Krisztinába.