Éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó Kézdivásárhely

Kézdivásárhely egyike azon nyolc romániai városnak, amely sikeresen csatlakozott az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló küldetéshez (angolul EU Mission Adaptation to Climate Change). A részletekről Szilveszter Szabolccsal, a céhes város alpolgármesterével beszélgettünk.

A romániai települések közül Kézdivásárhely mellett Brassó, Kolozsvár, Jászvásár, Roman, Szeben, Szucsáva és Fierbinți-Târg csatlakozott az Európai Unió által kezdeményezett projekthez. A hogyanról Szilveszter Szabolcs lapunknak így nyilatkozott. „Egy angol nyelvű csatlakozási kérvényt, egy pályázatot kellett benyújtani, amelyben meg kellett indokolnunk a város jelentőségét épített örökség és természeti adottságok tekintetében egyaránt, emellett a már meglévő és elfogadott fejlesztési stratégiákat is bele kellett foglalnunk. Pályázatunk pozitív elbírálásban részesült, ennek eredményeképpen aláírhattuk az uniós küldetéshez való csatlakozást” – fejtette ki.

Hozzátette, a csatlakozás által Kézdivásárhely olyan hálózatokba kerül bele, ahol a know-how információáramláson kívül a település számára lehetőség nyílik arra, hogy finanszírozást kaphasson zöld és kék infrastruktúra fejlesztésére, ahogy Európai Uniós szintű hálozatépítésre, finanszírozások lehívására is.

„A zöld és kék infrastruktúrák fejlesztésére való pályázás elengedhetetlen felétele a konzorciumok kialakítása, a csatlakozásnak köszönhetően meg jogunk lesz közvetlenül Brüsszelből pályázni különféle finanszírozásokat. Emellett Kézdivásárhely felkerül a nemzetközi városhálózatok térképére, egy olyan adatbázisba, mely révén együttműködésre nyílik lehetőség uniós szinten egyebek mellett pályázatok megírása tekintetében” – hangsúlyozta.

A céhes város zöld (a természetes területek fenntartása, hasznosítása – szerk. megj.), illetve kék (vizekhez köthető elemek – szerk.) infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló konkrét lehetőségekről is érdeklődtünk az elöljárótól.

„A levegőszennyezést mérsékelő zöldfolyosók kialakítása, zöld sövények telepítése, fák ültetése, mindez úgy, hogy azok öntözése is meg legyen oldva. Ez az esővíz elvezetése, felfogása és tárolása révén történik meg úgy, hogy az egy zöldövezeten folyjon át, majd, ha már a talaj nem bírja felszívni a többletvizet, azt összegyűjteni valahol, ez a kék-zöld infrastruktúra. A Molnár Józsiás park (fotó) öntözésének megoldása fenntartható módon, a központ esővízelvezetésének megoldása és újrahasznosítása mind ide tartozik. Ugyanígy az elhagyott területek, amelyekben nem lehet infrastrukturális fejlesztést végezni, mint például a zsidótemető környékének parkosítás általi rehabilitálása, de a Dac-tó és környékének szabadidőközponttá alakítása is kék-zöld infrastruktúra. Ezek mind olyan dolgok, melyeknek köszönhetően az épített környezetet megpróbálhatjuk fenntarthatóbbá, zöldebbé tenni” – sorolta.