Egészen szokatlanul józan, nyitott és jövőbemutató hangot ütött meg (tegyük hozzá gyorsan, nem először) az Identitás és Dialógus Egyesület (AID). Az Alexandru Andriesei által vezetett civil szervezet nyílt levelét a három magyar párt autonómiával kapcsolatos közös állásfoglalásáról érdemes lenne teljes terjedelmében lehozni, de helyszűke miatt kénytelenek vagyunk rövidíteni rajta. A helyi RMDSZ-vezetők vesszőparipája, hogy ők nyitnának a románság felé, de „nincs partner, akivel beszélni lehetne”. Ajánljuk szíves figyelmükbe az alábbi dokumentum szerzőit.
Miután a levél megállapítja, hogy „agresszív” kampány indult a három párt ellen (alkotmányellenes, románellenes, RMDSZ, Magyarország, stb.) felhívja a figyelmet arra, hogy érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy mi készteti a romániai magyarságot arra, hogy autonómiát kérjen.
„A román táradalomnak nem politikai vagy jogi szemüvegen át kellene ezt szemlélnie, hanem a lelkével. Úgy kellene erre a nyilatkozatra tekintenünk, mint egy segélykiáltásra, amely párbeszédre hív, amelyre a román politikai osztálynak válaszolnia kell, akár egy alapos párbeszéd kezdeményezésével, amely egyaránt javítana a magyar kisebbség, s ezzel együtt azoknak a románoknak a sorsán is, s akik ebben a régióban élnek a magyarokkal együtt”.
A levél kifejti: minden vita, politikai torzsalkodás egyaránt érinti az itt lakó magyarokat és románokat, beleértve az „ultranacionalista szervezetek vonulását, amelyek jönnek, kiabálnak, majd elmennek, keserű szájízt hagyva az itt élő románokban és magyarokban”, hisz ezek valamennyien magasabb életszínvonalat, békét és megértést akarnak.
Visszatérve a három párt nyilatkozatára, a levél leszögezi: ezt nem románellenes akciónak, hanem a párbeszédre való felhívásként kell értelmezni, amelyre a centenárium éve éppen úgy alkalmas, mint bármelyik más időpont.
„Azonban ahhoz, hogy építő párbeszéd jöhessen létre, elengedhetetlen, hogy mindkét fél tartózkodjon a provokatív, elutasító nyilatkozatoktól, valamint minden olyan akciótól, amely fölöslegesen és mesterségesen feszültséget gerjeszt a két népcsoport között. Csak párbeszéddel és tárgyalással lehet megvalósítani azt a vágyunkat, hogy a centenárium a magyarok ünnepe is legyen, hogy elégedettek legyenek azzal, amit ez az ország, amelynek ők is állampolgárai, nyújt nekik.”
Alexandru Andriesei dicséretesnek nevezi a három szervezet bátorságát, hogy kiállnak a magyarok jogaiért.
„A magyar szervezetek megtették az első lépést, most a románokon a sor. Tudomásul kell vennünk a nemzeti kisebbségek hozzájárulását ennek az országnak a fejlődéséhez, és meg kell értenünk, hogy ez az ünnepi esztendő minden, az állam részét képező közösség ünnepe kell, hogy legyen” – zárul az Identitás és Párbeszéd Egyesület nyílt levele.
Több cikket kellene mejelentetni román nyelven is a Dél-tiroli osztrák autonómiáról Oaslzországban a fejlődés ,jólét mintapéldája,továbbá sk-sok képet jól kinagyítva a magyar nyelvű újságokban a magyaországi INTÉZMÉNYEK homlokzatán román lobogók lengéséröl -Gyula, Batronya , Elek,Méhkerék stb.