Egy prefektus, aki nem akar kézifékként működni

Két éve annak, hogy Ráduly Istvánt, Uzon község polgármesterét a kormány kinevezte Kovászna megye prefektusának. A kormánymegbízott ennek kapcsán kedden tartott összegzést eddigi munkájáról. A sajtótájékoztatón – a megyei intézmények közötti jó együttműködést példázandó – részt vett Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, valamint Bodor László, a Háromszéki RMDSZ ügyvezető elnöke.

Ráduly István elsőként éppen a sajtótájékoztatóján részt vevő vezető politikusok jelenlétének fontosságára tért ki, úgy fogalmazva, számára ez megerősítés, hogy sikerült partneri viszonyt kialakítani az önkormányzatok és a prefektúra között, és ebből elsősorban a megye polgárai, majd azok az intézmények, amelyek itt működnek, húzhatnak hasznot.

Ez nem azt jelenti, hogy a hivatal nem végezte a munkáját, vagy hogy eltekintenénk a tanácshatározatok, illetve a polgármesterek és a megyei tanács elnöke rendeleteinek ellenőrzésétől, hanem azt, hogy próbáljuk segíteni a polgármesteri hivatalok munkáját. Hisz nem az a cél, hogy minél több hibás dokumentumot találjunk, hanem az, hogy egyre kevesebb olyan határozatot és rendeletet hozzanak, amelyek nem mindenben tartják be a törvényes előírásokat” – fogalmazott Ráduly, majd tavalyi számokkal példázta mindezt.

2022-ben a kormányhivatal jogászai 16 250 közigazgatási iratot vizsgáltak meg, amelyeket a helyi tanácsok fogadtak el, vagy a polgármesterek állítottak ki (4657 megyei és helyi tanácsi határozatot és 11 593 polgármesteri, illetve amegyei tanácselnöki rendeletet), ezek között 103-ban találtak törvénytelen elemeket (0,63%). Miután ezt jelezték, 97-et visszavontak, illetve módosítottak (83 tanácshatározatot és 14 polgármesteri rendeletet) és a prefektúra jogászainak mindössze hat tanácshatározatot (0,037%) kellett megtámadniuk a közigazgatási bíróságon.

Az önkormányzatokkal való jó partneri viszony mellett az egyik legfontosabb tevékenységének nevezte, hogy sikerült megőrizni a társadalmi békét, ami rendkívül fontos egy román-magyar közösségben, és itt külön kiemelte a rendfenntartók szakszerű munkáját, illetve a megye lakosságának bölcsességét, akik a békés együttélés hívei. Rossz példaként a focimeccsen kialakult cirkuszokat említette, hangsúlyozva, hogy azok mindig a magukat szurkolóknak nevező vendégek miatt alakultak ki.

Van, amit szégyell 

A tulajdonjog-visszaállítási folyamat kapcsán úgy fogalmazott, szégyenli, hogy harmincvalahány év után is még mindig beszédtéma a földvisszaszolgáltatás helyzete. Úgy értékelte, azért, hogy még nem sikerült lezárni ezt a folyamatot – és ez országos jelenség – nem csak a földosztó bizottságok és polgármesterek, hanem elsősorban a nem mindig észszerűen meghozott jogszabályok okolhatók. Mint rámutatott, az elmúlt két évben 584 birtoklevelet állítottak ki. Ezek közül 424 mezőgazdasági területre (1004,54 hektárra), 160 pedig erdőterületre (385,74 hektárra) vonatkozott. „Haladunk, de lassan” – ismerte be, majd elnézést kért az érintett földtulajdonosoktól, és megígérte, mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezt is pozitívan zárják.

A prefektus továbbá beszámolt a hivatal épületén az elmúlt két évben végeztetett felújításokról, hangsúlyozva, hogy ezekre a javításokra a központi költségvetésből több mint 1,5 millió lejt sikerült lehívnia. Elmondta, a megye több mint 20 vállalkozójával találkozott, annak érdekében, hogy megtudja, mennyire vannak megelégedve az állami intézmények által biztosított szolgáltatásokkal, és sikerült változtatásokat elérni az együttműködés javítása érdekében.

Ugyancsak az útbaigazítás szándékával szervezett kiscsoportos megbeszéléseket a polgármestereknek és jegyzőknek a megye régióiban, és az általuk felvetett problémákra próbáltak megoldást találni. A sajtó kérésére havi rendszerességgel elhívta azon állami központi intézmények vezetőit, akik úgymond nehezen megközelíthetőek, hogy beszámoljanak tevékenységükről. És már a hivatalba lépése első hetében zászlajára tűzte a kétnyelvű kommunikáció fontosságát, amihez a belügyminisztériumtól kellett jóváhagyást kérnie, de ennek eredményeként az intézmény kétnyelvű honlapot, Facebook- és Instagram oldalt működtet, amellyel többezer polgárt tájékoztat.

„Így is lehet dolgozni”

„Így is lehet dolgozni” – fogalmazott felszólalásában Tamás Sándor megyetanácselnök, aki szerint 2021 előtt a prefektus, a prefektúra intézménye sokáig mumus volt a helyi önkormányzatok szemében, mert nagyon sok esetben indokolatlanul, felszólítás nélkül támadták meg a helyi és megyei tanácshatározatokat.

„Sőt, volt olyan prefektus is, aki azt mondta, hogy a prefektus és a prefektúra azért van, hogy kézifék legyen itt, Székelyföldön. Lám, ehhez képest lehet normálisan is kezelni a dolgokat. Elsősorban a prefektus személyétől, felkészültségétől, hozzáállásától függ, hogy egy intézményt hogy irányít, és hogy az az intézmény partnere tud-e lenni más államigazgatási és helyi közigazgatási intézménynek” – állapította meg a megyei tanács elnöke.

Antal Árpád megköszönte, hogy Ráduly István úgy vállalta el a prefektusi kinevezést, hogy egy közösség élén többször is választással elnyert önkormányzati tisztséget adott fel.

„Nem elhagyta közösségét, hanem saját közösségének a beleegyezésével vállalta el ezt a sokkal összetettebb feladatot, amelyet két éve nagyon tisztességesen lát el. Ráduly István megmutatta, hogy ezt az intézményt is lehet úgy vezetni, hogy betartja és betartatja az alkotmányt és a törvényeket, de egy új szemlélettel, partnerként viszonyul az önkormányzatokhoz, és biztos vagyok benne, hogy ennek a tevékenységnek az eredményét a megye lakói, nemzetiségtől függetlenül, élvezni fogják” – vélekedett az elöljáró.

Fotó: Kocsis B. János