Egyedi színű székely tapsifüles

Nemrég a kézdivásárhelyi Columba Kisállattenyésztők Egyesülete gyűlésén Rákossy Zsigmond a székely nyúl tenyésztésének előnyeiről tartott előadást. A gyűlés után a csíkpálfalvi állatorvossal – az erdélyi óriásnyúl és a kolozsvári nyúl után – a harmadik hivatalosan elismert romániai nyúlfajtáról beszélgettünk.

– Mikor és hogyan jött a székely nyúl kitenyésztésének ötlete?

– A gondolat 2011-ben fogalmazódott meg bennem, de már 2010-ben elkezdtem a színváltozaton dolgozni. Akkor még úgy tudtam, csak az államvizsga-dolgozatomhoz hozok létre egy új színváltozatot, a szallander színt. Aztán az államvizsga-dolgozat sikeres megvédése után döntöttem úgy, ha már ennyi munkát fektettem bele, nem hagyom kárba vészni, hanem erre a színre alapozva létrehozok egy új fajtát. Mivel Székelyföldön hoztam létre az említett színváltozatot, úgy döntöttem, hogy a fajta neve székely nyúl lesz.

– Melyek a fajta legfőbb jellemzői?

– Az első, legszembetűnőbb dolog az egyedi szín: hamuszürke, pasztellszerű, árnyalt színváltozat, sötétebb oldalrajzzal. Közepes testű nyúl 5 és 6,5 kilogramm közötti súllyal. A cél az volt, hogy egy rusztikus, de szép küllemű húsnyúl legyen. Próbáltam az ellenállóképességet is megőrizni, meg a húsformákat, illetve a szaporaságot is úgy alakítani, hogy az egyszerű gazdaságban is megállja a helyét, és örömet szerezzen a tenyésztőjének. Amit egyedi jellegként még kiemelnék, a feketeszallander mellett utólag létrehozott havanna-, meg kékszallander színváltozatok, amelyek egyetlen más nyúlfajtánál sincsenek elfogadva jelenleg, így ez ebben a formában egy egyedi hármas. Megjegyzem, a három színváltozat egymás között keverhető, genetikailag ugyanis csupán egy-egy gén az eltérés közöttük. A fülhossz 12 és 15 centiméter közötti, a feketeszallanderek szeme sötét, a havannáké világoskék, a kékszallandereké acélkékszerű. A fajta szaporasága kifejezetten magas: 9–11 kölyök is várható tőlük, és ezt általában fel is tudják nevelni. Ennek ellenére ajánlom a tenyésztőknek, hogy szelektáljanak, hetet–nyolcat hagyjanak a fészekben, mert annyi bőven elég, ha minőséget akarunk.

– Mi volt a cél az új fajta létrehozásával?

– Próbálunk kitartani a tradicionális nyúltartás mellett: a székely nyúl kezdetben az egyszerű falusi gazdaságokból származó nyulakból lett létrehozva, utólag nemesítettünk nyugati kultúrfajtákkal is. Ennek megfelelően egyszerűen, mély almon, szénával, gabonával tartjuk. Igyekszünk tartani a jelenlegi ellenállóképességet, bár fontosak az RHD nevű vírusos betegség és a myxomatózis elleni védőoltások. Az egyéb gyógyszeres kezelést kerüljük, úgy tartjuk nyulainkat, ahogy nagyapáink is tették.

– Hol tart jelenleg a székely nyúl története?

– 2016-ban Romániában hivatalosan elismerték a fajtát, majd 2018 őszén, a Dániában rendezett Európa Kiállításon húsz példányt mutattunk be, és nagyon pozitív volt a fogadtatásuk, Európa-bajnok címet is kaptunk. A 2021-es, Bécs mellett rendezendő Európa Kiállításon mindhárom színváltozatból húsz–húsz egyeddel szeretnénk jelen lenni, és azt követően van rá esély, hogy nemzetközi szinten is elfogadják a fajtát. Ahhoz, hogy mindhárom színváltozatból húsz példányt bemutathassunk, minél több tenyésztőre van szükségünk. Csíkban és Székelyudvarhelyen már egészen jó csapatok alakultak ki. Kézdivásárhelyen is kezdtek már székely nyulat tenyészteni, de egyelőre nem nagy számban. A jelen gyűlésen való részvételem célja az volt, hogy megismertessem a tenyésztőkkel a fajtát, és próbáljam meggyőzni őket, érdemes ezzel a fajtával dolgozni, illetve összefog
ni azért, hogy az általunk létrehozott nyúlfajta nemzetközileg elfogadott legyen.

– Miért érdemes ezt a fajtát tenyészteni?

– Ha valaki húst szeretne előállítani, arra is ideális, ugyanakkor hobbinyúlnak is megfelelő, és ami a legfontosabb, ez a mi fajtánk, amire büszkék lehetünk. Nem kell Németországból hoznunk magunknak nyulakat, mert van sajátunk, ami ugyanazt tudja vagy még többet, és ezt meg kell becsülnünk.