…egy másik módja pedig – a sok közül – az, hogy békén hagyjuk a vizes élőhelyeket. Nem csapolunk le mocsarakat, nem szabályozunk agyon patakmedreket, nem égetjük fel a rétek száraz növényzetét satöbbi.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A Kovászna megyei vízügyi hivatal (SGA) az Olt vízgyűjtő medencéjének területéért felel az árvízvédelem terén, ami nem esik egybe a megyehatárral, Háromszék területének mintegy 80%-át teszi ki (a maradék 20% a Buzău megyei vízügyhöz tartozik). Nemcsak a megelőzés a feladatuk, hanem súlyos fenyegetettség esetén a sürgős közbelépés is, de tavaly említésre méltó nagy veszélyhelyzet nem alakult ki a megyében.
A 2022-es évi tevékenységi jelentéséből kiderül, a hivatal a folyóparti gátak kaszálását vagy növényekkel való beültetését végezte el összesen 127 hektáron, illetve kiegészítette a gátakat, ahol arra szükség mutatkozott: a Feketeügy mellett, az Olt folyó egy részén, illetve Kovászna patakán, és parterősítési munkálatokat is végzett ugyanezen folyók, patakok mentén, valamint más vízfolyásoknál.
A tavalyi év befektetései közül Ioan Ilas kiemelte a Dobolló-patak 9 millió lejes költséggel történő mederszabályozását és parterősítését egy 2 km-es szakaszon, továbbá ugyanezen műveletek elvégzését a Barót-patak 12 km-es szakaszán. Elkészültek a megvalósíthatósági tanulmányok az Árkos-patak Sepsiszentgyörgy fölötti szakaszának szabályozására, valamint a Debren-patakon végzendő munkálatokra vonatkozóan, mint ahogy Bereckben is hasonló közbeavatkozásra készülnek.
A Debren-patakit kiemelten fontosnak minősítette az igazgató: Sepsiszentgyörgy fölött egy időszakos, csak nagy csapadékmennyiség esetén működő víztározót létesítenének, vagyis kisebb gátat építenének 28 millió lejre becsült költséggel. Ugyanakkor további árvízvédelmi munkálatok tekintetében is elkezdték a szükséges dokumentáció összeállítását: a Barót patakát Kisbaconig, a Kormost Bardoc belterületén, a Kovászna-patakot Kovászna városában szabályoznák.
Annak ellenére, hogy a tél csapadékban szegénynek mutatkozott, és a folyók vízhozama átlag alatti, Háromszéken egyelőre a vízkészletek nem adnak okot az aggodalomra – mondta érdeklődésünkre a vízügy igazgatója. Igaz, hogy több forrás, kisebb patak is kiszáradt, utóbbiak közül több a föld alá tűnik el, de a talajban levő vízerek még elegendő hozammal bírnak.
Ioan Ilas szerint a megyében több víztározóra lenne szükség: jelenleg egyedül a Maksa község területén levő, kb. 2 millió köbméter víztartalommal rendelkező Besenyő-tó tölti be ezt a szerepet, de szárazság esetén csak a talaj vízkészletére lehet számítani. Saját számításai alapján a megyében a jelenleginél négy-öttel több nagy mélységű fúrt kútra lenne szükség ahhoz, hogy a teljes lakosságot ellássák jó minőségű ivóvízzel. Jelenleg ilyen kutak nagyobb számban Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely közelében, az Olt és a Kászon pataka mentén vannak, de az egész megyét egyenletes eloszlásban kellene lefödniük, és dolgoznak is ennek megoldásán – nyilatkozott az igazgató.
A talajban levő vízkészlet megóvása érdekében szárazság esetén ebből nem engedélyezik a locsolást a gazdáknak sem, mert a lakosság ivóvízellátása elsőbbséget élvez. Egyébként a folyóvizekből is csak egy bizonyos minimális hozam biztosítása mellett lehet öntözni – hangsúlyozta.
Nem jelentenek különösebb veszélyt a hódok sem, melyek a megye majd minden vízfolyásán jelen vannak, de különösen a Feketeügyön kínálkozik számukra optimális élőhely. Számukat az SGA mintegy 600-ra becsüli. Ennek ellenére „kialkudtak” az országos hivatalnál egy rendeletet, mondta Ilas, mely szerint sürgősségi esetekben, amikor a hódok gátjai által eltorlaszolt patakok helységeket vagy ipari létesítményeket veszélyeztetnek, a környezetvédelmi hivatal értesítése mellett azonnal közbeléphetnek, és nem kell az illetékes szakminisztérium jóváhagyására várniuk, amely több napba, akár hetekbe is beletelhet.
Kovászna megyében eddig nem okoztak nagy kárt a hódok, mindamellett, hogy előfordul, miattuk önt el a patakok mentén (termő)területeket a víz. Esetenként átereszeket, hidakat tömítenek el az árhullámok által elsodort gátak, de egyetlen esetben okoztak az egyébként védett rágcsálók érdemleges kárt: Nagyborosnyón egy hódok által kidöntött viszonylag nagy fa lakóházra dőlt rá.
Címlapfotó: Hódgát (Veres Nándor)
…egy másik módja pedig – a sok közül – az, hogy békén hagyjuk a vizes élőhelyeket. Nem csapolunk le mocsarakat, nem szabályozunk agyon patakmedreket, nem égetjük fel a rétek száraz növényzetét satöbbi.
Régóta veszélyben van és elsősorban az említett hivatal „áldásos” szabályozó tevékenysége miatt. Egyébként nincs olyan, hogy a „megye” vízkészlete.
De majd megoldják…
Ha jol tudom a csapadek megorzesenek egyik modja az erdosites, a termofoldeken letesitnek bizonyos tavolsagra „erdo folyosokat” . A melyebb kutak furasa csak vegso megoldas, amiutan kiszipantottuk azokat, meg melyebre kell majd furni es szep lassan a felszinen minden kiszarad, elsivatagosodik, mert a novenyek gyokerei nem tudjak olyan melyro felszivni a vizet.