Egyre élesebb a medvehelyzet

A legutóbbi halálos medvetámadás apropóján (Hargita megyei, 35 éves férfit ölt az állat, két kislányt hagyván árván) a vadászati múzeumban tartott kötetlen beszélgetésre hívták össze a sajtó képviselőit több megyei vadásztársaság vezetői. Céljuk figyelmeztetni a lakosságot: a medve már mindenütt jelen van, a vadászati tilalom életbe lépése óta dominánsnak érzi magát, nem fél az embertől, aki ilyenformán már állandó veszélynek van kitéve a természetben.

Sárkány Árpád, az Abies Hunting vadászati cég vezetője röviden összefoglalta a mai tűrhetetlen állapotokhoz vezető előzményeket: a 2016-ban a civil szervezetek nyomására eltörölték az évi kilövési kvótát (400-500 példányt, az állomány 1-2%-át lehetett kilőni). A vadászati tilalom bevezetése óta az akkori 6400-6800 közötti egyedszám a tudomány által elfogadott 8%-os szaporodási rátával megszorozva vezetett a mai 8-9 ezres állományhoz, melynek 78%-a Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyékben él.
Amit a vadászok – Sárkány Árpád mellett László Béla, a Kovászna Megyei Halász-Vadász Egyesület vezetője, valamint Fodor István bodoki polgármester, maga is vadász, Demeter János, a Vadon Egyesület ügyvezetője – a leginkább nehezményeznek, hogy az állam példátlan szenvtelenséggel viszonyul a túlszaporodás miatt előálló vészhelyzethez, nincs semmiféle prevenciós intézkedése az anyagi károk megelőzésére és az emberi élet védelmére (ez utóbbihoz pedig még törvényes alapja sincs). Mi több, a környezetvédelmi minisztérium vezető hivatalnoka törvényt sért, hiszen a tavaly elfogadott akcióterv, illetve a 148-as törvény kötelezi, hogy évente hirdesse ki a kilövési kvótát.

Öntörvényű megoldások
Az Erdészeti és Vadászati Kutatóintézettel (ICAS), valamint a civil szervezetek képviselőivel együtt kidolgozott terv kimondja, az állomány szabályozásának egyetlen módja a vadászat. Legutóbb 2017-ben hagyták jóvá 140 veszélyes medve kilövését, azóta 124-et ejtettek el, 174 kérést visszautasítottak, mert a medve „nem csinált elég nagy kárt”. A László Béla által bemutatott, kilövési kérésre érkezett válaszlevél szerint a Közép- és Nagyajta, valamint Bölön vidékét terrorizáló medve kilövésére nem elegendő indok, hogy eddig 10 ezer lejes kárt okozott.
A hatóságok passzivitásának következménye, hogy egyre több az öntörvényű megoldás. Tavaly a csendőrök 84 állatot szabadítottak ki csapdából, a vészhelyzetek megoldásához viszont nincs eszközük, fegyverük, képzettségük (s a hozzáállásuk is hiányzik). A mezőgazdasági terményekben, kisgazdaságokban okozott károkért csak választási évben fizetnek kártérítést – tudtuk meg.
– Az senkinek nem fáj, hogy Oltszemen tavaly 7-8 medvét ütött el a vonat, vagy hogy a juhászok erdőben kóborló nagy testű kutyái hány bocsot (és egyéb vadat) pusztítanak el – háborgott Fodor István.

Bocsok az energiafűzben
A medveállomány túlszaporodása rendhagyó helyzeteket eredményez. Ahogy László Béla elmondta, egy 40 hektáros hajtásban 54 medvét találtak, köztük sok nősténymedvét, amelyek példátlan módon össze is verekedtek. Előpatak közelében, egy erdei úton a híd átereszébe kölykezett bele az anyamedve, mert az erdei barlangok már foglaltak. A Szotyor és Szépmező közötti 4 hektáros energiafűz-ültetvényben nyolc medve tanyázik, köztük több bocsos, fiatal anyamedve, amelyek igen agresszívek lehetnek. Az eddig megszokott 5 év helyett a nőstények már 3 évesen párosodnak, mikor még alkalmatlanok az utódnevelésre.
Az, hogy lassan leszokhatunk a gombászásról, a sátorozásról, erdei sétákról, tehát még az enyhébb következményei a medvehelyzetnek. Demeter János elmondta, a közel 9000 km2-es Yellowstone Nemzeti Parkban, ember nem lakta helyen 600 medve él, Kovászna megyében, 3700 km2-en 1000-nél is több, 220 ezer ember környezetében. <<