Együtt könnyebb: több lehetőséget biztosít a metropolisz-övezet az önkormányzatoknak

Miért jó, hogy a megyeszékhely és közelében levő községek egy metropolisz-övezetbe egyesültek, mi oldódik-oldódott meg e társulás által? – többek között ezek a kérdések kerültek újra terítékre a kedden, Illyefalván tartott polgármester-találkozón. Mint elhangzott, ezáltal megoldhatók lesznek a kóbor kutyák és lovak okozta gondok, de lehetőség lesz közös közlekedési hálózat és autóbuszpark, további bicikliutak építésére is.

A Sepsi Metropolisz Övezet két éve alakult meg Sepsiszentgyörgy és a közelében levő 12 falu közösségi fejlesztési egyesületbe társulásával: Árkos, Bodok, Előpatak, Gidófalva, Kökös, Kőröspatak, Maksa, Málnás, Mikóújfalu, Réty, Sepsibükszád és Uzon látta jónak ebbe belépni.

A csatlakozást minden helyi tanácsnak jóvá kellett hagynia, de az illyefalvi önkormányzatnak csak második nekifutásra sikerült, mert kezdetben szkeptikusan fogadták az önkormányzati képviselők az ötletet – tért ki az előzményekre a házigazdai szerepkörben levő Fodor Imre illyefalvi polgármester.

Azóta viszont már büszkeségre okot adó tény, hogy a „sepsiszéki polgármesterek között van egy kohézió, hogy csapatban dolgoznak”, ezt intézményesítette a Sepsi Metropolisz Övezet Egyesület – fejtette ki az illyefalvi elöljáró. Értékelte a megyeszékhelyen látható fejlődést, különösen a mobilitási terv keretében történt utcafelújításokat, bicikliutakat, közszállítás megújítását, mint fogalmazott, ezt terjesztenék ki régiós szintre.

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint a társulás egyértelmű üzenete, hogy egy csapatot alkotnak és „ahol összhang van, ott fejlődés, haladás, eredmények vannak”. Hozzátette: az RMDSZ támogatása nélkül a településeknek legfeljebb a működésre futná, a helyi lakosok adóiból nem jutna fejlesztésre a községekben.

Sepsiszentgyörgy és a környező falvak összenőttek, gyakorlatilag úgy működnek mint egy nagyváros, amelynek a különböző negyedeit a falvak jelentik. Az iskola, a kórház, a szórakozás a városhoz köti a községek lakóit, azonban a megyeközpontból is sokan költöznek ki. A települések közti szoros kapcsolatot Árkossal példázta a polgármester: a Sepsiszentgyörgytől 8 kilométerre levő faluból naponta 1300 autó jön be a városba (egyesek többször is), több mint amennyi lakosa van a községnek.

Elindult 12 elektromos autóbusz beszerzése, amellyel jövőre Bükszádtól Rétyig, Kököstől Uzonig, vagyis a metropolisz-övezeten közlekedni lehet, ezek majd a városon áthaladva beépülnek a helyi menetrendbe is – vázolta Antal Árpád. Ugyanakkor bicikliutak további építése is kilátásban van az övezeten belül – tette hozzá a polgármester.

Rég megold(hat)atlan gondokra is megoldást kínálhat a társulás

Törvény kötelezi a községeket, hogy állatmenhelyeket létesítsenek, ezt is közösen oldják meg a metropoliszövezeten belül – tudtuk meg Tóth Birtan Csaba sepsiszentgyörgyi alpolgármestertől. Erre a célra Oltszemen megvásároltak egy régi istállót, annak felújítása után itt lehet elhelyezni a befogott kóbor kutyákat, kóbor lovakat.

Mint elhangzott, ezt a kérdést szintén csak régiós szinten lehet megoldani, hiszen a megyeközpontban a folyamatos befogás mellett is van kóbor kutya – nyilván a környező falvakból is bejöhetnek. A lovak elhelyezésre eddig nem volt lehetősége a városnak, anélkül pedig nem lehet megszüntetni a lovak elcsapását, hiszen szabadon legeltetésük egyeseknek hasznot hoz. Ezt a jelenséget csak úgy lehet felszámolni, ha a tulajdonosok majd csak pénz ellenében tudják kiváltan a menhelyről az állatokat – egészítette ki Antal Árpád.

Ami az elektromos buszokat illeti, a mintegy 6 millió euró értékű csomagban benne van a töltésükhöz járó állomás is, melyet a sepsiszentgyörgyi önkormányzat által megvásárolt volt autóbuszpályaudvarra telepítenek. Ennek felújítása folyamatban van, most éppen az áramellátás biztosításán dolgoznak.

A piramis is törékeny

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke azt fejtegette, hogy minden rendszer piramisszerűen épül fel, így a választási rendszer is: ha egyik képviseleti (községi, városi, megyei, országos) szint kiesik, az egész rendszer bukik. A községek bevételei igen kis hányadát – 15-25  százalékát – jelenti a költségvetésüknek, még Kézdivásárhely esetében sem nagyobb ez az arány, mint 26 százalék.

Minden egyéb összeg külső forrásból jön és aki úgy gondolja, hogy „úgyis meglett volna!”, az nem Romániában él – vélekedett a tanácselnök. Szerinte országos képviselet nélkül gyakorlatilag a megyei utak építése, a hulladékgazdálkodás és szociális rendszer sem létezne, hiszen minden önkormányzat hatásköre csak a saját határáig terjed – fejtegette.

„Sok pénz van az országban, de ha nem vagyunk az asztalnál, nem kapunk belőle” – fogalmazott Tamás Sándor, aki „politikai családként” határozta meg a jelen levő, illetve háromszéki csapatot és szembeállította a független, illetve rendszerhez, közösséghez tartozó polgármestereket és az általuk vezetett önkormányzatok fejlődését.

Végül arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a tervezett közigazgatási átszervezés nyomán létrejön a Brassó, Hargita, Kovászna megyét magába foglaló szupermegye, akkor a székelyföldi települések dolgairól is Brassóban döntenek majd.

Fotó: Tuchiluș Alex