A koszorú negyedik gyertyáját is meggyújtják
A Jézus eljövetelére való várakozás és lelki felkészülés időszakának vége felé tartu...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Sepsiszentgyörgyön ritkán fordul elő, hogy valaki avart vagy gallyat égessen, hiszen a legtöbb esetben a TEGA elszállítja ezeket lebomló hulladékként, egyébként meg a törvény is tiltja az eljárást – tudtuk meg a Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrségtől. Korábban – a 2013/241-es városi tanácsi határozat értelmében – a fákról levágott ágakat, leveleket, amelyeket nem lehet komposztálni, előre meghatározott időpontokon el is szabadott égetni, azonban ez változott: törvény nem tesz különbséget a komposzt szempontjából nem hasznosítható anyagok, mint pl. beteg növények vagy a magas juglontartalma miatt nehezen komposztálható diófalevelek között.
„Az elmúlt pár évben nem volt ilyen jellegű gondunk, bejelentést sem kaptunk – tájékoztatott Hadnagy István, a helyi rendőrség igazgatója. – A helyzet az, hogy ameddig helyi határozat szabályozta a kérdést, addig tartozott a mi hatáskörünkbe, azonban amióta már törvény írja elő az anyagok tárolásának, komposztálásának módját, azóta a környezetvédelmi őrség felügyeli. Nyilván, továbbra is minket keresnek meg ilyen ügyekkel, és akadt rá példa, hogy szomszédok közti nézeteltérés okán született panasz miatt kiszálltunk a helyszínre. Azonban egyik alkalommal a bepanaszolt fél nem avart égetett, hanem padlizsánt sütött, ami nyilvánvalóan nem ütközik semmilyen törvénybe. A grillezést, befőzéshez szükséges sütés-főzést nem korlátozza jogszabály, amíg az valakinek a kertjében történik. Más helyzet áll elő, ha valaki a tömbház teraszán rak tüzet, ami tilos, illetve zöldövezetben. Például Sugásfürdő felé csak az erre kijelölt helyeken megengedett. Azt azért mindenképp hangsúlyoznám, hogy ha valaki bárhol is tüzet gyújt, azt ne hagyja felügyelet nélkül, a végén pedig oltsa ki – ez nem törvény, csupán a józanész diktálta elővigyázatosság.”
A megyei környezetőrségtől annyit sikerült megtudnunk, hogy 2023 folyamán két ellenőrzést végeztek száraz növényzet égetésével kapcsolatban, és mindössze egy szabálysértési bírságot szabtak ki 800 lej értékben. Idén eddig 19 ellenőrzési akciót hajtottak végre azon önkormányzatok területein, ahol az utóbbi időben a legtöbb növénytüzet jelezték, de ezek inkább figyelmeztető jelleggel bírtak, és a megelőzést szolgálták.
A megyei sürgősségi felügyelőség szóvivőjétől megtudtuk, az év elejétől mostanáig Kovászna megyében már eddig 53 tűzeset történt száraz növényzet, tarló és avar égetése során – szemben a 2023-ban nyilvántartásba vett 57 ilyen esettel, ami azt jelenti, hogy a jelenséget nemi igazán sikerül kordában tartani. A keletkezett károk összesen mintegy 103 hektárnyi területet érintettek, és a tüzek 80 százalékát nyílt térben történő tűzgyújtás okozta.
A szóvivő is hangsúlyozta, a száraz növényzet égetése szigorúan tilos, és a növényi hulladék, szemét, éghető anyagok égetésére vonatkozó jogszabályok betartásának elmulasztása – anélkül, hogy erre külön engedélyt szereznének be, valamint elmulasztanánk a tűz terjedésének megakadályozására szolgáló intézkedések megtételét – szabálysértésnek minősül, és a 2007/537-es kormányrendelet alapján 1000-től 2500 lejig terjedő bírsággal sújtható. „A száraz növényzet lángra lobbantása az egyik legnagyobb veszélyt jelentik a környezetre és a közösségre nézve, mivel jelentős gazdasági károkat okozhatnak, sőt akár emberi életeket is veszélyeztethetnek” – tette hozzá.
Fotó: Székely Hírmondó-archív