Évtizedekre eldöntheti a magyar közösség sorsát az idei szuperválasztási év

Sosem volt kicsi, de most úgy tűnik, a magyarság számára a megszokottnál is nagyobb a tétje az idei választásoknak, évtizedekre meghatározhatja a közösség sorsát – erre világított rá a Háromszéki Képviselők Tanácsának (HKT) pénteki ülésén Tamás Sándor, az RMDSZ területi szervezetének elnöke. A HKT alakuló ülésén egyúttal újraválasztották az elnöki tisztségbe Márton Árpádot is.

Miután az ülés első perceiben igen operatívan lezajlott a régi-új elnök megválasztása, „hogy a szervezet rendben legyen”, Tamás Sándor, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének elnöke vette át a szót. Első mondataival nyomatékosította, az idei szuperválasztási évnek – melyben helyhatósági, parlamenti és európai parlamenti választások is lesznek, illetve az ország elnökére is szavazni kell – különösen nagy a tétje, mert évtizedekre eldöntheti a magyarság sorsát. Bár Romániában „félprezidenciális rendszer” lévén nem mellékes az sem, hogy ki lesz az elnök, annak nagyobb a jelentősége, hogy ott lesz-e az RMDSZ a parlamentben vagy a kormány asztalánál, mert „ha ott leszünk, akkor nem leszünk az étlapon” – fogalmazott Tamás Sándor.

A közeljövő legfenyegetőbb potenciális történése az az államigazgatást és közigazgatást érintő átszervezés, a reform, amelyről már több ízben beszélt Marcel Ciolacu miniszterelnök és amely szerinte ugyan 2024-ben még nem esedékes, de amint lejárnak a választások, az lesz. A tervezetek nem kedvezők a magyarságnak: miután már most is több intézménynek Brassóban van a regionális központja (a pénzügyi hivatalnak, az építkezési felügyelőségnek, az áramszolgáltatónak), kiszivárgott, hogy az átszervezés után Hargita és Kovászna megyék erdészetét Moldvából irányítanák, mert Vrancea, Vaslui és Galac megyékkel kerülne egy régióba e szempontból, a fogyasztóvédelem tekintetében pedig a két székely megye Iași-hoz tartozna.

A területi szervezet elnöke különösen részletesen beszélt azokról a következményekről, amelyekkel akkor számolhatunk, ha átrajzolják az ország térképét és Hargita, Kovászna és Brassó megyékből alakítanak ki egy új megyét. Ebben már alig 42 % lenne a magyarság aránya a jelenlegi 72 és 85 % helyett (amely számok a magyarság jelenlegi arányát tükrözik Kovászna és Hargita megyékben), de a Brassóban meghozott döntések nagy valószínűséggel nem a magyar intézményrendszernek kedveznek majd és a döntések meghozatalakor nagy eséllyel „a pártok addig vannak egymással szemben, amíg nem velünk szemben vannak”, fogalmazott Tamás. A várható tendenciákra vonatkozóan előképpel szolgálnak a Szlovákiában történt hasonló átszervezések, amelyek nyomán a magyarság aránya olyan kicsi lett egy-egy új megyében, hogy azzal elveszítették az esélyt a parlamenti képviseletre is.

Ezzel a nyomasztó perspektívával együtt nincs helye a kesergésnek, annál inkább a munkának, vagyis a piramisba szerveződő helyi, megyei és országos szervezetek is meg kell tegyenek mindent, ami rajtuk múlik a választások sikere érdekében. A felmérések szerint a magyarellenes pártoknak (az AUR-nak és a S.O.S. Románia pártnak) együtt 25 %-a van, míg a szociáldemokrata pártnak 30 %-a, de a nacionalista pártok még felívelő ágban vannak, és mozgósítani tudnak sok szavazójoggal rendelkező, eddig passzív személyt is. Ugyanakkor a Moldovai Köztársaságból Romániába települt mintegy 500 ezer szavazójoggal rendelkező román is vélhetően a román képviselőre szavaz az európai parlamenti választásokon.

Tamás Sándor vázolta tehát, hogyan kell cselekedni a korábban mondottak ismeretében: „el kell végezni a munkánkat”, azaz szervezni, mozgósítani kell, mert fontos, hogy a magyarság részvételi aránya a szavazásokon a korábbinál nagyobb legyen, ezzel lehet ellensúlyozni az említett negatív  tényezőket. Beszámolt arról is, hogy az RMDSZ a többi párttal választási szövetséget kötött, így Erdélyben megvalósul a magyar összefogás. A csata addig tart, amíg nyerünk! idézte Orbán Viktort a területi elnök, de ezt csak együtt tudják megvalósítani a HKT-tagok – zárta politikai tájékoztatóját a politikus.

Vincze Loránt európai parlamenti képviselő elmondta: bár Európában állandósult a bizonytalanság, és a négy évvel ezelőtti békét és viszonylagos jólétet háború és recesszió váltotta, Székelyföld növekedési pályán áll, mert volt elképzelés és pénz a megvalósításhoz – jelentős részben az uniótól, de a kormánytól és az anyaországtól érkezett forrásokat is maximálisan kihasználták a régióban, illetve voltak közösségi vezetők, akik végigvitték a terveket.

A világ politikai térképe azonban átrendeződött, már nem egypólusú, a következő tíz évben a világ vezető gazdaságai között hamarosan nem lesz európai, és ez annak is a következménye, hogy az unióban nincsenek jó vezetők, az uniós intézményekben a baloldali ideológiát kedvelik. Az Európai Néppárt, amelynek tagja az RMDSZ is, azt szeretné, ha erősödne a jobboldal és olyan vezetők kerülnének az élre, akik a mostaninál jobb döntéseket hoznak, ehhez szeretne hozzájárulni az erdélyi magyar képviselet is, amelynek elsősorban az erdélyi magyarság, aztán az ország gazdasági érdeke a döntő szempont a szavazásnál.

„Itthon az tét, hogy sikerül-e megőrizni a helyünket a különböző intézményekben és az európai parlament hozzátartozik az összképhez”, summázott Vincze Loránt.