Ez nem az a törvénytervezet

Miután egyik román tévéadó kedd reggeli híradásában úgy konferálták fel a disznótartást erősen korlátozó törvénytervezetet, mint az RMDSZ kezdeményezését, megkerestük Könczei Csaba háromszéki képviselőt, aki egyik szerzője a kifogásolt tervezetnek. Vélhetően nem csak mi voltunk az egyedüliek, akik kifejeztük értetlenségünket és egyet nem értésünket ez ügyben. Délután az RMDSZ már közleményben reagált a kedélyeket borzoló hírekre.

„Téves és félrevezető információk láttak napvilágot a napokban arról, hogy az RMDSZ betiltaná a háztáji sertéstartást. Az RMDSZ által kezdeményezett és kidolgozott törvénytervezet, amely a sertéstartás támogatását és sertéspestis megállítását célozza, semmilyen formában nem tiltaná be a háztáji sertéstartást” – mutatott rá Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője, a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának alelnöke. A Szatmár megyei törvényhozó kifejtette, az RMDSZ által kezdeményezett törvénytervezetet nagy mértékben módosították a szenátusi szakbizottságok munkálatai alatt, amelynek eredményeként megváltozott az eredetileg benyújtott törvénytervezet lényege – áll az RMDSZ szerdán kiadott közleményében.

A szenátusi kontárkodást Kön­czei Csaba is megerősítette. Elmondta, a folyamat úgy zajlott, hogy a mezőgazdasági minisztérium akart ez ügyben sürgősséggel rendelkezni, majd az Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Országos Hatóság által az országos járványügyi bizottságnak benyújtott ajánlás alapján született meg a törvénytervezet, az egy gazdaságban 5 disznóra korlátolt létszámmal. Hogy ez ebben a formában ne menjen át, illetve ne legyen sürgősségi eljárással, miniszteri rendelettel életbe léptethető, az RMDSZ elkészítette a saját törvénytervezetét, amely azonban nem ez, amiről most tárgyalnak, ugyanis nem lehet sürgősséggel rendelkezni egy olyan tárgyban, amelyre vonatkozóan a parlamentben egy törvénytervezet van benyújtva.

Könczei Csaba parlamenti képviselő elmondta: az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet gyakorlatilag két kategóriára osztja a háztáji sertéstartást azért, hogy a sertéspestis terjedését megakadályozzák, de ne lehetetlenítsék el a háztáji gazdaságok működését. „Az első kategóriába soroltuk azokat a háztáji sertéstartókat, akik saját fogyasztásra tartanak állatot. A maximum 5 disznót tartó ún. önfenntartó gazdaságok után a következő kategória a családi gazdaság, amelyben még nem kell vállalkozási forma a disznótartáshoz, megengedett a malacoztatás és a megyén belüli eladás is, csupán az állatorvosnál kell regisztráltatni az állatokat, így azok mozgása is követhető. Elsősorban ugyanis a kupecek tevékenysége kedvez az afrikai sertéspestis terjedésének. E két kategórián kívül a kereskedelmi célú nagy farmokról is rendelkezik a tervezet, és a fél szabad tartásban nevelt mangalica és báznai sertés tartásának körülményeit, valamint a vaddisznótenyészetekre vonatkozó szabályokat is pontosítja.

A tervezetet a képviselőház döntő házként tárgyalja, de amíg a törvény e jelenlegi formája szakbizottságokon átmegy, és a plénumba kerül, akár egy év is eltelhet, februárig azonban biztos nem változik semmi, prognosztizálta Könczei. Szerinte legalább 70-80%-ban támogatják a képviselők, hogy a háztáji sertéstartókra igen hátrányos passzusok kikerüljenek a végleges törvényből.