Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Ezer sebből vérzik az Új otthon program

Ezer sebből vérzik az Új otthon program Kovászna megye

Gyökeresen újra kellene gondolni az Új otthon programot ahhoz, hogy vonzó legyen – véli Miklós Zoltán. Az RMDSZ-képviselő arról a tervezetről is beszélt, amely a programban résztvevő gyermekes családok kamattámogatási lehetőségét is tartalmazza.

Hirdetés
Hirdetés

2025-ben is folytatódik az Új otthon (korábban Első ház) elnevezésű program, csakhogy idén fele akkora keretösszegből, mint tavaly: a kormány egymilliárd lej helyett 500 millió lejben állapította meg a garanciakeretet. A lakásvásárlást segítő, államilag garantált hitelprogram népszerűsége évről évre csökken.

Elkeserítő számok

Az Agerpres hírügynökségen olvasható hír szerint a pályázati követelmények nem változtak a tavalyhoz képest, a 70 ezer eurós felső határértékű lakásokra 5 százalékos, a legtöbb 140 ezer euróba kerülő lakásokra 15 százalékos előleget kell befizetni.

A Ziarul Financiar beszámolójában arról ír, hogy 2024-ben mindössze 811 hitelre vállalt garanciát az állam 105,8 millió lej értékben, a kedvezményezettek által felvett hitelek összértéke kicsivel haladta meg a 200 millió lejt. Ezzel szemben 2023-ban 1940 garanciát vállalt 245 millió lej értékben, a felvett hitelek összértéke 490 millió lej körül volt. A 2009-ben indult program éveken át rendkívül népszerű volt, csakhogy azóta az ingatlanárak és a kamatlábak is emelkedtek.

Egyik probléma követi a másikat

„Az Új otthon hitelprogram ezer sebből vérzik. Az első számú probléma, hogy a kormány által bejelentett kamatlábak köszönőviszonyban sincsenek a mai piaci realitásokkal” – mutatott rá a Székelyhon kérésére Miklós Zoltán közgazdász, az RMDSZ képviselője. „Jelenleg az Új otthon programban 8 százalék körüli kamattal lehet hitelt felvenni. Ezzel szemben több kereskedelmi bank kínál olyan standard jelzáloghiteleket, amelyek az első három vagy öt évben 5 százalékos fix kamattal vehetők fel. Ilyen körülmények között olcsóbb a standard hitel, mint az Új otthonos hitel” – magyarázta. A lakásvásárlási hitel változó kamatozású, amely a fogyasztóknak nyújtott hitelek referencia-mutatójából (IRCC) tevődik össze (ez jelen pillanatban évi 5,66 százalék), továbbá egy 2 százalékos fix kamatlábból (ez tulajdonképpen a bank nyeresége).

Miklós Zoltán szerint nem csoda, hogy egyre kevesebben érdeklődnek a program iránt. Fotó: Kocsis B. János

A program másik hiányossága szerinte az, hogy a maximálisan felvehető hitelösszegeket évek óta nem igazították az ingatlanpiaci árakhoz: a legtöbb 70 ezer euró értékű ingatlanra felvehető hitel maximális értéke 66.500 euró, a legfeljebb 140 ezer eurós lakások esetében pedig 119 ezer euró. „Ezzel Székelyföldön még úgy ahogy lehet boldogulni, de a nagyvárosokban – Bukarest, Kolozsvár, Temesvár – egy kétszobás tömbházlakás ára elérheti a 150–160 ezer eurót” – világított rá.

A bürokratikus ügyintézés szintén hátrány, hiszen a garancialevél megszerzésére egy hónapot várni kell, míg egy standard jelzáloghitelt 2–3 nap alatt el lehet intézni. Emellett a program gyakran akadozik a költségvetési keretek hiánya miatt, ráadásul a követelmények is meglehetősen szigorúak, például az igénylők nem rendelkezhetnek saját lakással, vagy 50 négyzetméternél nagyobb hasznos alapterületű lakással.

Újra benyújtják a családtámogató tervezetet

Az RMDSZ háromszéki képviselője tavaly iktatta a parlamentben azt a törvénytervezetet, amelynek lényege, hogy állami kamattámogatást nyújtson a gyermekes családok által felvett ingatlanhitelekre. Feltétele a részvételnek, hogy a családnak csak egyetlen, lakáshitelből vásárolt lakása lehet.

Ebben a támogatásban a tervezet szerint az Új otthon program keretében hitelt felvevő családok, továbbá a hagyományos (standard) ingatlanhitellel rendelkezők is részesülhetnének. Az állam által vállalt támogatás:

  • egy gyermek esetén 10 százalék;
  • két gyermek esetén 50 százalék;
  • három vagy annál több gyerek esetén 100 százalék, tehát a teljes éves kamat;
  • az egyszülős családokat esetében egy gyermek után 25 százalékos kamattámogatást kaphatnának.

Miklós Zoltán kérdésünkre elmondta: a törvénytervezetet tavaly novemberben nyújtotta be, a szenátusnak kellett volna tárgyalnia, de nem került a napirendre a parlamenti ciklus végéig, ezért az alkotmányos előírások szerint automatikusan lezárták. A javaslatot a jövő hét folyamán nyújtja be újra.

Címlapfotó: Freepik

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás