Szombaton maratoni, három és fél órás falugyűlés zajlott Illyefalván a Brassó–Bákó autósztráda háromszéki szakaszának ügyében, Benkő Árpád illyefalvi önkormányzati képviselő szervezésében. Az esemény rengeteg érdeklődőt vonzott, ráadásul a gyűlés szinte feléig lincshangulat uralkodott a teremben, lassan-lassan azonban lecsillapodtak a kedélyek, és közös nevezőre jutottak.
Zsúfolásig telt az illyefalvi kultúrotthon, nagyon sokan voltak kíváncsiak az illetékesek magyarázatára arra vonatkozóan, hogy az eddig ismert és elfogadott nyomvonal helyett, amely elkerülte a településeket és a szántóföldeken átment, miért is került elő egy új terv, amely Illyefalvát és Aldobolyt túlságosan is megközelíti, ráadásul termőföldjeik javát is veszélyezteti. Csatlakoztak aldobolyiak, de a Brassó megyei Vámoshíd lakói is. Szószólóik Ilie Muscalu állatorvos és Alin Olarescu egyetemi tanár voltak.
Vámoshíd még Illyefalvánál is rosszabb helyzetben van, sőt a legrosszabban minden érintett helység közül, mert a januárban nyilvánosságra hozott nyomvonal-terv a falut átszeli, és házakat, templomot is lebontásra ítél. Tiltakozásuknak a lakosok azzal is nyomatékot adtak, hogy Illyefalváról 1022, Vámoshídról pedig 662 személy petícióban kéri a nyomvonal megváltoztatását, a helyi polgármesteri hivatalok által kiadott jóváhagyás és megyei a tanács által kiadott urbanisztikai bizonylat visszavonását.
Fehér füstre várva
Sokan nemtetszésüknek adtak hangot, amikor Tamás Sándor megyetanácselnök, dr. Ráduly István prefektus, Sándor Gábor, a Szállításügyi Minisztérium RMDSZ-es államtitkára, Kovács Ödön megyemenedzser és Fodor Imre illyefalvi polgármester bevonultak a terembe. A meghívottak közül hiányzott az országos infrastruktúrakezelő társaság Brassó megyei regionális igazgatóságának vezetője. Benkő Árpádnak, aki a gyűlést levezette, igencsak sokszor kellett csillapítani a közönséget, a bekiabálókat, akik sokszor félbeszakították a beszélőket is. Ezért is húzódott el az esemény, igen sok kérdés vetődött fel, és a megszólalók mindent két nyelven magyaráztak el.
Már az elején Benkő Árpád igen határozottan kijelentette: az ajtó be van zárva, addig innen nem megy ki senki, amíg a fehér füst fel nem száll – utalt a pápaválasztás megtörténtét jelző vatikáni szokásra. Vagyis amíg megoldást nem találnak arra, hogy az illyefalviak javait és egészségét ne veszélyeztesse az autópálya, azaz elkerülje a településeket… Az előzményekről elmondta, a gyűlést megelőzően a CNAIR vezérigazgatójához kért és kapott bebocsátást Orbán Miklós megyei tanácsossal és Alin Olarescu vámoshídi egyetemi tanárral. Bár ott azt mondták nekik, hogy ha lehet, ne álljanak ellen az új nyomvonal-tervnek, a küldöttség határozottan kijelentette, mindent el fog követni, hogy az ne valósuljon meg, és átadták a petíciókat is, amelyet a minisztériumhoz is eljuttattak.
Kérdésre válaszolva az ügynökség igazgatója elmondta, a helyi közösség véleményét figyelembe kell venni a tervezőnek, a megyei tanács által kiadott urbanisztikai bizonylatot vissza lehet vonni, a megoldás tehát itt van a megyei önkormányzatoknál. Ebbe a kijelentésbe kapaszkodtak a gyűlés szervezői és a közösségek szószólói, és mert az ott elhangzottak szerint a procedúra ennél előrehaladottabb fázisában is lehetett változtatni a nyomvonalon, nagyon határozottan konkrét lépéseket akartak kicsikarni a meghívott illetékesektől. Vegyék figyelembe a közösség akaratát, ne politikai döntések szülessenek – kérték egyhangúlag.
A CNAIR a ludas
Igen sok szó esett arról, hogy miért kellett a hivatalosságoknak eltitkolni, hogy létezik a nyomvonalnak egy újabb változata, ami sokkal rosszabb, mint a 2019-től 2022 januárjáig ismert és elfogadott variáns, s amely Prázsmár fele menne, jól elkerülve a településeket. Mint kiderült, ebben az autópálya-ügynökség (CNAIR) a ludas, amely tavaly júniusban az addig ismert négy nyomvonal-tervezet mellé egy újabbat – éppen a most vitatottat – tette le az asztalra a Bukarestbe látogató helyi vezetők elé, mert Uzon felé az általános rendezési terv, Prázsmár fele a világörökség részét képező régészeti terület, Előpatak felé viszont természetvédelmi terület állt útjába a sztrádának.
Így hát a gyűlésen hiába olvasták az elöljárók fejére, hogy úgymond nem a választók érdekeit képviselik (ezt helyben cáfolták is az érintettek), sikerült újfent tisztázni, hogy az autópálya nem a megyei tanács befektetése, hanem a CNAIR a megrendelője, tehát ezért nem esett szó róla tanácsülésen. E „vád” alól tehát tisztázták magukat a meghívottak, azonban a felszólalóknak az az érvük helytállónak tűnt, hogy a jóváhagyás kiadását közmeghallgatásnak kellett volna megelőznie, és nem jutottak volna ebbe a mindenkinek kényelmetlen állapotba, ha ez megtörténik. Ez Vámoshídon és Illyefalván sem történt meg.
Fodor Imre ugyan megfogalmazta ellenérveit a CNAIR-nak, és most a tiltakozók táborát erősíti, de az előzetes jóváhagyást feltételek nélkül megadta. Viszont a megyei tanács által kibocsátott urbanisztikai bizonylatban szerepel, hogy az építési engedély megadásához szükség van a területtulajdonosok közjegyző előtt hitelesített jóváhagyására is.
Ahol van út, ott van visszaút is
Az urbanisztikai bizonylat attól még érvényes, ha a polgármesterek feltételeket szabnak – ezt meg is tették egyesek –, de törvényes módon megtámadható az érintett felek által a bíróságon – magyarázta Tamás Sándor. Miután a laikus módon felvetett megoldási kísérletek – jóváhagyások, urbanisztikai bizonylat – prefektus, tanácselnök és polgármester általi visszavonása nem működő megoldás, kész megoldás továbbra sem született, de a prefektus megígérte, átiratban kérik a CNAIR-tól, a szállítási minisztériumtól és tervezőtől a közösség akaratának figyelembevételét és a nyomvonal eltérítését, Tamás Sándor pedig megígérte, hogy Benkő Árpáddal, Ilie Muscaluval és Fodor Imre polgármesterrel együtt elmegy a CNAIR-hoz tárgyalni a tiltakozók érdekében. A bizottságba bevettek egy törvényismerő vámoshídi mérnököt is, aki tényszerű, helytálló hozzászólásaival vívta ki a jelenlevők szimpátiáját. A lakosságot pedig minden lépésről tájékoztatni fogják – ígérte Benkő.
Sándor Gábor államtitkárnak, aki több mint három órát csendben asszisztált a történésekhez, pár mondatos megszólalásával sikerült oldania a feszült hangulatot. Megígérte, hogy tájékoztatja a szakminisztérium vezetőségét a falubeliek akaratáról, biztatta őket, hogy a tervezési folyamat elején vannak, végül Illyefalvának a terem mennyezetén díszelgő pecsétjére nézve határozottan kijelentette: a község újra város lesz.
A falusi csőcselék lincshangulatba került elég hamar, minősíthetetlenül ordibáltak torokszakadtából. Az internetes élő közvetítést is megszakították, szégyellem, hogy egyesek még otthon barlangban élnek és süketek, biztos azért ilyenek. De kiverték a rezet az biztos!