Fellendülhet a „vágóhídipar”?

Háromszék-szerte egyetlen hivatalos vágóhíd működik, igaz, a szakemberek szerint még így is jobban állunk, mint a szomszédos Hargita megye, ahol nemrég az utolsót is bezárták. Jó hírnek számít viszont az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság 140-es, a vágóhidak mellett kisebb vágópontok nyitására is lehetőséget adó rendelete.
A 2011-ben megjelent 35-öst bővítő rendeletről dr. Sikó Barabási Sándor megyei főállatorvost kérdeztük.

A jogszabály a Hivatalos Közlöny december 28-i számában jelent meg, és az előírásai január 28-tól válnak érvényessé. Az említett 140-es rendelet szerint három típusba lehet ezen túl besorolni a vágóhidakat:
1. kis vágóhíd: itt havonta 200 disznót, juhot, kecskét, illetve 40 szarvasmarhát vághatnak, vagy ezek kombinációját, 5 számosállatot naponta;
2. vágóközpontok: havonta 100 darab disznót, juhot, kecskét, illetve 20 darab szarvasmarhát vághatnak, vagy kombinációban 2,5 számosállatot naponta;
3. farmokon belüli vágópont: havonta 50 disznót, juhot, kecskét, továbbá 10 szarvasmarhát vághatnak a gazdák, vagy 1,5 számosállatot naponta.
Dr. Sikó a működtetéssel, infrastruktúrával kapcsolatosan elmondta, mindenik létesítményt hatósági állatorvos felügyeli, továbbá áramot, meleg vizet, kanalizálást kell biztosítani, illetve abban az esetben, ha az állatokat nagyobb távolságról hozzák, és nem vágják le rögtön, akkor „várakozó istállót” is kell építeni (itt az állatorvos megvizsgálhatja a levágásra várakozó jószágot). Ha a levágott állat húsát nem viszik el azonnal, akkor hűtőfelület szükséges a raktározására, de a szarvasmarhák, juhok, kecskék vágásakor is elengedhetetlen egy olyan hűtő-tároló felület, ahová az emberi használatra nem alkalmas hulladékanyagot (gerincoszlopot, belet) félreteszik.
Az újdonságnak számító vágóközpontok és a saját farmon levágott állatok esetében a húst az ország területén, állategészségügyileg bejegyzett egységeknek lehet majd továbbadni (például hentes, mészárszékek, húsfeldolgozók, kantinok, panziók, élelmiszerüzletek) fele. A kis vágóhidak pedig nemzetközi szinten is eladhatják a húst.
– Háromszéken csupán egy vágóhíd működik Lemhényben, így Erdővidéken, a Bodzavidéken, de akár Alsóháromszéken sincs ahol levágni egy állatot. Ősszel történnek kényszervágások, ám a feketén levágott állat húsát tilos közfogyasztásra bocsátani, csak családon belül szabad elfogyasztani, de tudjuk, hogy egy család nem fal fel például egy tehenet. Az új rendelet lehetőséget ad arra, hogy friss hússal lássák el a gazdák a panziókat, éttermeket – újságolta a megyei főállatorvos.
Az is pozitívum, hogy megnövekedett a levágható állatok száma a vágóhidaknál (míg ezelőtt csupán 100 darab disznót, juhot, kecskét, illetve 20 szarvasmarhát vághattak havonta a vágóhidakon, ezek a számok most megduplázódtak).
– Egy kis hentes-húsfeldolgozóra engedélyezett háromszéki személy már érdeklődött nálunk az újdonságokról, hiszen ezen túl akár saját magának is vághatja az állato­kat, ezek húsából pedig a mifelénk igencsak keresett hagyományos termékeket készíthet – osztotta meg velünk dr. Sikó. <<