Felmérik az igényeket

Csütörtökön a kézdivásárhely-kantai Szentháromság templomban rendezték a Szakképzés határok nélkül elnevezésű program keretében a Dévai Szent Ferenc Alapítvány munkatársai számára szervezett festő-mázoló, illetve panziós-fogadós képzések résztvevői számára az oklevélátadó ünnepséget. A folytatásban a Minorita rendházban tartott sajtótájékoztatón az illetékesek a program általános céljai mellett az ősztől Kézdivásárhelyen induló képzésekről is szóltak.

A Böjte Csaba ferences rendi szerzetes által celebrált szentmisét és oklevél-átadó ünnepséget követően Magyar Zita, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke Magyarország Kormánya támogatásával Erdélyben elindított duális szakképzés kezdeteiről beszélt.

„Az ötlet, miszerint nagy szükség lenne arra, hogy ez a munka itt elkezdődjön, Böjte atyától származik, a magyar kormány pedig támogatta ezt. Megnéztük, melyek azok z intézményeink, amelyek ebben a munkában úgy részt tudnak venni, hogy ez valóban egy segíő-támogató munka legyen” – fejtette ki.

Kereslet-vezérelt szakképzés a cél

Hangsúlyozta, egyik fő céljuk, hogy helyben képezzenek ki jó munkaerőt.

„Rendkívül fontos, hogy helyben találjuk meg a tanulni vágyókat, és adjunk nekik segítséget ahhoz, hogy olyan szakmában legyenek jártasak, amellyel helyben találnak munkahelyet. Ehhez keressük azokat a vállalkozókat is, akik a duális képzésben részt vesznek, hiszen a szakképzés változása azt is magával hozta, hogy most már a duális partnerekkel, vállalkozókkal próbáljuk megoldani azt, hogy valóban megtanulják ezek a tanulók a szakma minden csínját-bínját és mesterei legyenek a szakmájuknak akkor, amikor már megkapják a bizonyítványt, hogy a jövőjök biztosított legyen.”

Hozzátette, a vállalkozóknak is jó ez, hiszen adott esetben a saját jövőbeli munkavállalóikat tudják majd kiképezni. „Ha megtalálják azt a szakembert, akire szükségük van, ott is tudják tartani” – érvelt.

Megjegyezte, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal célja a kereslet-vezérelt szakképzés megvalósítása volt. „A ma átadott bizonyítványok alapján lehetett látni, hogy itt, helyben elsősorban építőipari szakmákra volt szükség, hiszen festő-mázoló szakmában képeztünk tanulókat, illetve a turizmus-vendéglátásra is nagyobb igény van, ezért a jövőben is ebben gondolkodunk. Szeretnénk felmérni, hogy mik az igények, hogy az, amit zászlajára tűzött a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, hogy valóban kereslet-vezérelt legyen a szakképzés, megvalósulhasson” – hangsúlyozta.

Igényfelmérés van folyamatban

Az ősszel kézdivásárhelyen induló képzés kapcsán lapunknak így nyilatkozott.

„Az egészen biztos, hogy, ha lesz elég tanuló, a turizmus-vendéglátásban elindítjuk a képzést, illetve az építőiparban folytatódik a festő-mázoló szakmában egy magasabb rendű szakképesítés megszerzése, és megnézzük, hogy az építőipar mely területén van még esetlegesen szükség arra, hogy szakembereket képezzünk. De turizmus-vendéglátásban több mindent szeretnénk, így szakács- és cukrászképzést is szeretnénk folytatni a tanulókkal, illetve idegenvezetői képzés is indulhatna. Meglátjuk, hogy a tanulóknak mire van igénye. Egy igényfelmérés van éppen folyamatban, a jelentkezési lapok már elérhetőek és annak függvényében nézzük majd meg, hogy mit tudunk ehhez hozzátenni.”

Az erős gazdaság kulcsa

Csák János, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere a külhoni szakképzés jelentőségéről szólt.

„Azért fontos, mert mi, magyarok erős identitással, erős kultúrával rendelkezünk. De ahhoz, hogy a kormány, meg a családok képesek legyenek a kultúrát támogatni, erős gazdaság kell. Akkor fog virágozni Magyarország, a Kárpát-medence, Székelyföld, ha gazdaságilag erős, kulturálisan magabiztos, önmagukat fenntartani képes családokból álló nemzet leszünk. És azért vagyunk itt, hogy elősegítsük ezt. Mindent megteszünk, hogy a legjobb tanárainkat hozzuk ide, a legjobb képzést kapják az itteniek, hogy itt, Székelyföldön dolgozva valóban erős gazdaságot hozzanak létre” – hangsúlyozta.