Felsőfokú agrároktatás Székelyföldön

A rohamos technológiai fejlődés, a klímaváltozás, a koronavírus-járvány, a szomszédunkban dúló háború és az erdélyi magyar nyelvű felsőfokú agrárképzés fél-évszázados hiánya eddig nem tapasztalt, sürgős megoldásokat követelő gondokat okoz a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, a szűkebb környezetünkben is. Mindezt a három székelyföldi megye megválasztott vezetői, valamint két érintett egyetem rektora között, Az agrár-felsőoktatás kihívásai és lehetőségei Székelyföldön címmel lezajlott beszélgetésen állapították meg.

– Milyen kihívásokkal kell szembenéznie 2022-ben a mezőgazdaságnak és az élelmezésnek? – tette fel a kérdést Agyagási Levente, a Marosvásárhelyi Rádió és Román Televízió műsorvezetője, moderátor. A válaszadásra elsőként felkért prof. dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora rámutatott, hogy természeténél fogva az agrárium és élelmiszer-gazdaság mindig fontos szerepet játszott, de akkora mértékben soha, mint napjainkban. Rendkívüli kihívásokkal kell szembenézni, mert a Föld lakóinak a száma nyolcmilliárdra nőtt, miközben a termőterület nagysága folyamatosan csökkent. Ugyanakkor a klímaváltozás, az orosz-ukrán háború, illetve az ágazatban végbement nagyfokú fejlődés is szerepet játszik ebben.

Az élelmiszer előállítása csúcstechnológiát igényel, amelyet el kell sajátítani. Hiszen az elmúlt tíz-tizenöt évben nagyobb fejlődés zajlott le ezen a téren, mint a megelőző száz esztendőben. Ráadásul az élelmiszer-előállítás és a biztonságunk megőrzése is felértékelődik. Ehhez kell igazodnia a felsőoktatásnak, a kutatásnak, és ennek érdekében kell az eddigieknél is szorosabb együttműködést kialakítani a Kárpát-medencében.

Dr. Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora felidézte, hogy 1959-ben más szakokkal együtt, az erdélyi magyar nyelvű felsőfokú agrárképzést is megszüntették. Ebből kifolyólag az elmúlt évtizedekben Erdélyből mondhatni eltűnt a magyar agrárértelmiség, ami a magyar állam pénzén működtetett Sapientián újraindított kertészmérnöki, tájépítész-mérnöki, agrár­mérnöki és növényorvosi képzésben is nehézségeket okozott. A fennálló hiányt kezdetben magyarországi oktatókkal pótolták, azonban napjainkban már túlnyomórészt saját tanáraik látják el ez a feladatot.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke egyetértett a közepes és felsőfokú szaktudás megszerzésének és alkalmazásának fontosságával a mezőgazdaság terén, hiszen ennek hiányában a korszerű gépek sem használhatók. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy ezt az eredményes erdőgazdálkodás is megköveteli. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke rámutatott, hogy a kommunizmusban erőltetett kollektivizálás és iparosítás következtében a mezőgazdaság és állattartás terén elveszett a hagyományos tudás. Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke szerint a felsőfokú agrárképzés mellett az egyetem előtti szakoktatásra is hangsúlyt kell fektetni. <<