Fiatalok és okosak

Nem sok helyen lehetett magasabb a környéken az egy négyzetméterre jutó IQ-index, mint amikor pénteken a Pro-Vitam Diagnosztikai Központban öt fiatal leült az asztal végére, hogy tevékenységéről beszámoljon. Közös ismertetőjük, hogy 30 év körüliek, jobbnál jobb külföldi egyetemeken doktoráltak, hazajöttek, és meg akarják mutatni, hogy miként lehet a cambridge-i egyetemmel együttműködni a Munkás utcából.

Az elképzelés arra épül, hogy egy laboratórium minőségét nem az elhelyezkedése, hanem az ott dolgozó szakemberek felkészültsége adja. Ebből a szempontból panasz nem lehet: dr. Fejér Szilárd Bill Gates-ösztöndíjasként Cambridge-ben doktorált, dr. Antal Zoltán Kanadában, dr. Jenei Zsuzsanna a Warwickban (talán kevésbé ismert, de Oxford és Cambridge után a harmadik legjobbnak tartott angliai egyetem), dr. Rákosi Kinga Szegeden szerezte doktori fokozatát, Szövérfi János pedig most vesz részt doktori képzésen.
Fejér Szilárd négy évvel ezelőtt határozta el, hogy nem fogadja el a külföldi egyetemek ajánlatait, hanem itthon alapít kutatóközpontot. Ennek a nyilvánvaló hátrányai mellett előnyei is vannak.
– Ha beküldesz egy szakdolgozatot egy rangos laphoz – márpedig kutatást végezni publikálás nélkül egyszerűen nem lehet – annak nagyon jónak kell lennie ahhoz, hogy a bírálóbizottság egyáltalán elolvassa. Ebből a szempontból hátrányban van az ember, mintha egy nagy egyetem kutatója lenne – magyarázta Fejér Szilárd. – Ugyanakkor azonban, ha azt nézzük, hogy a patinás, régi egyetemeken a pályázásból nyert pénzek legalább 15 százaléka a fenntartásra, helybérre stb. megy el, nálunk ez az összeg gyakorlatilag nulla, arról nem is beszélve, hogy egy hivatalos papírért nem kell három napot rohangálni körbe az épületben. Így ezt a pénzt vissza lehet forgatni a kutatásba, vonzó béreket lehet biztosítani.
A csapat eddig mintegy 500 ezer eurót pályázott. 2015-ben fiatal kutatócsoport alapítására nyertek projektet. Itt jött a képbe Antal Zoltán, aki a maga során egy kétéves finanszírozású, 200 ezer eurós projektet nyert innovatív szoftverek fejlesztésére, amelyben további három állást hirdetnek, kettőt programozónak és egyet kutatónak.
A harmadik projektben a bukaresti Anyagfizikai Intézet kizárólagos partnerei, és olyan olcsó nanoszenzorok kifejlesztése a cél, amely lehetővé teszi a rákos elváltozások vérből történő korai kimutatását a betegség korai szakaszában.
– A rákos elváltozás minden bizonnyal megjelenik a vérben, ám a korai szakaszban olyan csekély mértékben, hogy azt egyelőre nem tudjuk kimutatni. A kutatásnak az célja, hogy olyan eszközt hozzunk létre, vagy járuljunk hozzá kifejlesztéséhez, amely nem bonyolult klinikai vizsgálatok, hanem egyszerű vérvétellel lehetővé teszi a diagnózis felállítását – fejtette ki Fejér Szilárd.
A csapatba szívesen látnak magasan képesített fiatalokat, akik hazajönnének dolgozni.
Fejér Szilárd némi keserűséggel jegyezte meg, hogy „érthetetlen módon” tevékenységüket sokkal jobban méltányolják a megyén kívül, mint itthon.