Fodor Zsuzsanna fotón mutatja meg, hogy a női jégkorong él és virágzik

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy léteznek a Székelyföldön női jégkorongozók, illetve van élet e sportágban. Ezen változtatna Fodor Zsuzsanna csíkszeredai fotográfus, akinek a női hokit bemutató vetítettképes tárlatát kedden tekinthették meg az érdeklődők a sepsiszentgyörgyi Tein teaházban.

A szerzőn kívül a képek egyik főszereplőjeként jelen volt Laczkó Szabó Zsuzsánna, a gyergyói Fox Hockey klub egykori csapatkapitánya, valamint Kernászt Huba, a Sepsiszentgyörgyi Királypingvinek Jégkorong Klub elnöke is, így elkerülhetetlen volt, hogy a női hoki témát, a sport jelenét és jövőjét ne járják alaposabban körül a Farcádi-Plájás Betti által moderált beszélgetésen.

„Nem is tudtam, hogy létezik női hoki”, „Ők csak szórakoznak a jégen, nem is veszik komolyan”, „Ez férfiaknak való, semmiképp nem női sport” – csupán néhány reakció, amellyel Fodor Zsuzsanna találkozott, amikor 2018-ban nekifogott fotós projektjének. A Sapientia film és fotóművészet szakán végzett, jelenleg szabadúszó fotós szerette volna a figyelmet ráirányítani erre a sportágra, láttatni a széles közönség és a szurkolótábor által nem látott hétköznapokat, feszegetni a határokat.

Nem az akciót kereste, hanem a csöndet, a szüneteket, az intim pillanatokat. Egyedi módon tette ezt: átmenetileg beköltözött Laczkó Szabó Zsuzsához, hogy dokumentálhassa egy olyan sportoló napjait, aki mindent alárendelt szenvedélyének, a hokinak.

Fotóinak másik alanya egy akkor hat éves jégkorongozó lány, Antal Boglárka volt. A fotós projekt egyedisége az a női szemszög, amelyből ránéz a dolgokra.

A munka kihívásokat is tartalmazott – árulta el Fodor Zsuzsanna: hagyományos, 24-36 kockás filmnegatívokra fényképezett, azért mert – az előhívással együtt – „ez lelassít” – magyarázta a fotós Vargyasi Levente, a Visor fotófesztivál főszervezőjének kérdésére válaszolva.

A képek időnként „hibásak” , homályosak, alulexponáltak, karcosak vagy párásak, de „a téma alakította magához az eszközt”, ez is része az életnek Fodor Zsuzsanna szerint, illetve jól illik a jég, a tél, a köd hangulatához.

A képek szerzője igazán elemében érezte magát, miután a kiállítás kapcsán kialakult egy párbeszéd a székelyföldi női jégkorongról, mer „ez az a visszajelzés, amire vágyott”.

Laczkó Szabó Zsuzsa szerint hatalmas a fejlődés az utóbbi években a női jégkorongban.

Ugyan kevés lány hokizik ahhoz, hogy egy-egy korosztályban egy teljes csapat összeálljon, de a lányoknak jót tesz az, ha a fiúkkal együtt játszanak, versenyeznek.

„Erre most már a Székelyföldi Jégkorong Akadémia által fenntartott nyolc központban van lehetőség. Egyre több a csapat a romániai női jégkorongban és egyre nívósabb a játékuk is, mondta Laczkó Szabó Zsuzsa, aki nemrég a csíkszeredai sportklubhoz igazolt át. „Minden rajtunk múlik és megteszünk mindent” – jelentette ki a hokis, aki szerint nemcsak a tehetség fontos, a folyamatos, kitartó munka legalább annyit ér.

Szerinte azonban hiányzik a perspektíva a lányok számára, 14-15 éves koruk tájékán elfogynak az itthoni (székelyföldi) lehetőségek számukra, vagy más városban vagy külföldön, Magyarországon léphetnek előrébb, ebben a korban viszont még korai elszakadni a szülői háztól – vélekedett Laczkó Szabó Zsuzsa, ezzel pedig egyetértett Kernászt Huba is.