Fókuszban a nők

Hasznosan telt a hétvége azon nők számára, akik folyamatosan tesznek közösségük és környezetük érdekében. Péntek délután három eseményre látogattak el munkatársaink. Az egyik közülük az erdélyi női vállalkozók találkozója volt Sepsiszentgyörgyön, a Pablóban, majd lapunk Kézdiszentlélek irányába indult, ahol a falu nőegyesületének szervezésében meseterapeuta tartott előadást. Ezt követte a kézdivásárhelyi RMDSZ Nőszervezetének négyéves szülinapi ünnepsége. A hétvégi események sorát a szombat délelőtt kezdődő, Ne tűrd el csendben című konferencia zárta.

Vállalkozónők a gyorsítópályán

Egy informálisan szerveződő csoportosulásból mára szinte mozgalom szerveződött Erdélyben: a női vállalkozók már minden városban találkozókat szerveznek, „kapcsolódnak”, hiszen erre biztatja őket a kezdeményező, Ballok Ildikó kolozsvári vállalkozó, aki a héten a Romániai Magyar Közgazdász Társaság meghívott előadója is volt. Pénteken, nem véletlenül, a sepsiszentgyörgyi Pablo fogadta a kapcsolódókat, hiszen annak tulajdonosa is egy nő.

A vendéglátó Hankó Gabriella négygyermekes anyuka, emellett működteti gyermekjátszóházát, illetve polisztirén dekorációkat gyártó kisvállalkozását. Nincs egyedül, a találkozón résztvevők közül többen anyák, akik élvezik a rugalmas munkaidő előnyeit, és megteremtik maguknak azokat a lehetőségeket, amelyeket alkalmazottként igen nehéz. Szmolka Edit például három gyermek mellett pályázatíró céget működtet, ezért jó és rossz pályázati példákat is hozott a tőkét, finanszírozási lehetőségeket keresőknek, Berde Zsuzsanna – férjével közösen – lézervágott, gravírozott termékeket gyárt, Gál Szende pedig családi vállalkozásban társ. Közös vonásuk az említetteknek, hogy egyikük sem alapoz vállalkozásában saját végzettségére, szerzett szakmájára, van köztük szociológus, szociális munkás, jogász, talán még az élelmiszermérnök áll legközelebb a munkájához, a mézeskalácssütéshez.

Ballok Ildikó csodálatraméltó energiával igazgatja kétlaki életét: Olaszországban lakik, de sokszor rendezi személyesen itthoni vállalkozásait is. Igyekszik minden városban személyesen ott lenni ezeken a találkozókon, vagy éppenséggel egy nap több városban is. A nőknek ez alkalmak mindig töltekezést jelentenek, ugyanakkor ilyenkor hasznos információk is elhangzanak: így egyikük előnyösebben bankol, mint eddig tette, másikuk vásárokra talált üzlettársat, akivel hasonló célcsoportnak adnak el, a harmadik több csalódás után így talált megbízható alkalmazottra, negyedik pedig piacát bővítette. Üzleti kapcsolatok is teremnek egy-egy ilyen találkozón, szóval a vállalkozónők számára számtalan előnye mutatkozott meg eddig is a személyes ismerkedésnek, tapasztalatcserének, ugyanakkor inspirációs forrásul szolgálnak azoknak, akik még bátortalanul toporognak az életformaváltás előtt. Ebben a cipőben járó résztvevője is volt a szentgyörgyi találkozónak, amelyen elhangzott, általában a második gyermek születése jelenti azt a kritikus pontot, amikor kiderül, hogy nem folytatható az addigi munka, hacsak nem azt akarja az anyuka, hogy mások neveljék fel gyermekeit. A gyereknevelési szabadság, amikor úgy van jövedelme az anyának, hogy ezért nem kell gürcölnie, lehetőséget nyújt arra is, hogy átgondolja, hol, milyen vállalkozásban szeretne, tudna továbblépni.

Egyetlen egy szeplője volt a Pablo-beli együttlétnek: a résztvevők hiányolták a távollevőket, ugyanakkor szóvá tették a Szentgyörgyön általában tapasztalható zárkózottságot, előítéleteket, félelmeket, és stratégiát dolgoztak ki arra, hogy mindezekkel megharcolva bővítsék a közösséget. Megfontolták azt is, hogy karácsony közeledtével egy jótékonysági akcióban is összefogják a nőket, ám e terv részleteit még ezután egyeztetik.

Mesével a szorongás és a traumák ellen

A kézdiszentléleki RMDSZ Nőszervezete Együtt a mesével, félelem és szorongás gyermekkorban címmel szervezett előadást, amelynek meghívottja Csavar-Mátis Katalin meseterapeuta és pozitív pszichoterapeuta volt. Az előadás fő gondolata arra próbálta felhívni a jelenlévők figyelmét, hogy szembe kell nézniük félelmeikkel, fel kell idézniük traumáikat és szorongásaikat, amelyek általában gyerekkorunkból származnak. Csavar-Mátis Katalintól azt is megtudtuk, hogy nem szabad önmagunkba zárni problémáinkat, beszélni kell róluk. „A mesének prevenciós hatása van. Meg kell fejteni, hogy mit mond nekünk a mese, magunkat kell meglátnunk benne, a saját szorongásainkat, traumáinkat” – tette hozzá gondolataihoz a meseterapeuta. Bármi történik az életünkben, mindennek pszichológiai háttere van, szorongunk, félünk, aggodalmaskodunk, amely az egész életünket meghatározza. Az előadáson végül családias hangulat alakult ki, a jelenlévők megosztották legnagyobb félelmeiket, amelyek könnyeket is hoztak magukkal. Érdekes volt hallgatni, hogy a legtöbb ember legnagyobb félelme, hogy ne legyen beteg, és családjával ne történjen semmi baj. Az előadást Csavar-Mátis Katalin meseolvasással fejezte be.

A kézdiszentléleki nőszervezet 2014-ben alakult, kezdetben Kanabé Erzsébet vezette, majd 2017 óta Bartók Enikő Mária az elnöke. Munkájukkal, közösségépítő tevékenykedésükkel több alkalommal is hozzájárultak ahhoz, hogy a falu közösségi élete színesebb és tartalmasabb legyen. Értékközvetítő, család- és gyermekcentrikus tevékenységeik közül megemlíthető az ünnepre való közös készülődés, adventben a kézműves foglalkozások, ahol a nők együtt készítenek asztali díszeket, hangulatos ünnepi dekorációkat. A szervezet rendszeresen jótékonykodik, leginkább a kézdiszentléleki Bartók Albert Napközi Otthonban járó gyerekeket segítik, de nem csak.

Közösségépítőt díjaztak

Fennállásának negyedik évfordulóját ünnepelte pénteken este az RMDSZ Kézdivásárhelyi Nőszervezete. A Vigadó Művelődési Ház dísztermében tartott születésnapi rendezvényen negyedik alkalommal adták át a közösségépítő nő díjat, ezúttal kiemelkedő társadalmi szerepvállalásáért Fülöp Magdolnának, a Kézdivásárhelyi Nőegyesület elnökének.

Az elmúlt években több olyan eseményt szervezett a Kézdivásárhelyi Nőszervezet, amely által számos érdeklődőt megszólítottak, és persze a jövőbeli események listája is folyamatosan bővül – tudtuk meg Szőcs Piroska Erzsébettől, a Rák Ellen a Jövőért Egyesület vezetőjétől, aki a kitüntetettet méltatta. „Szólj, gondolj, tégy jót, s minden szó és tett tiszta tükörképként fog visszamosolyogni rád” – Vörösmarty Mihály gondolataival jellemezve Fülöp Magdolna tevékenységét. Kiemelve közösségépítő feladatait, néphagyomány-szeretetét és jótékonysági eseményeit.

Ájgel Ágnes, az RMDSZ Háromszéki Nőszervezetének elnöke méltatta a szervezet eredményességét, kreativitását, kitartását. „Úgy gondolom, szükségünk van a lámpás emberekre, szükségünk van a lámpás nőkre, akik elől járnak, mernek és példát mutatnak. Ma ezért is köszönetet mondunk mindenkinek” – összegezte gondolatait.

Majd Fejér László Ödön, az RMDSZ háromszéki szenátora Dienes Lilla szavaival köszöntötte a nőket: „Ha a nők valamilyen módon felszabadulhatnának az egyéniségüket elnyomó kötelességeik alól, akkor legalább annyi, ha nem több tehetség törne elő belőlük, mint amennyi a férfiakban lakozik.”

Az ünnepség fénypontjaként a közösségépítő nő díjjal tűntették ki a Kézdivásárhelyi Nőegyesület elnökét.

Elhangzott, Fülöp Magdolna 1953. november 8-án született, szülei tanárok voltak az 1960–`70-es években. Édesanyjának közösségépítő szerepe volt az akkori időkben, amelyet lánya is örökölt. 1974-ben családot alapított Fülöp Jenővel, majd született két gyereke. 1992-ben megalapította és vezette a kézdi-orbaiszéki ökumenikus nőegyletet, előadásokat, jótékonysági akciókat szervezett. 1995–2000 között laboránsként dolgozott, majd a kézdivásárhelyi kórházból vonult nyugdíjba. 2005-ben született meg az ötlet, hogy egy városi nőszervezetet alapítsanak, ez az álma 2008 októberében valósult meg. Fülöp Magdolna megalakulásától vezeti a szervezetet, azóta számos tevékenységével bizonyította, hogy megérdemli ezt a titulust.

A kitüntetett könnyes szemmel vette át a díjat, majd köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik munkájában támogatják.

Ne tűrd el csendben!

A Szentkereszty Stephanie Egyesület immár 12 éve tevékenykedik a bántalmazás megelőzéséért, a családon belüli erőszak áldozatainak védelméért. Mára már számos nőnek, anyukának és gyereknek segítettek egy új élet elkezdésében. Szombaton tartották első konferenciájukat a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház nagytermében, ahol zsúfolásig teltek a sorok. A Ne tűrd el csendben című konferenciának a fő célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a bántalmazások gyakoriságára, illetve a hatékony és biztos segítségnyújtásra.

A konferencia Bálint Olga, az egyesület elnökének nyitógondolataival kezdődött, aki elmondta, hogy Kézdivásárhelyen nagy hagyománya van a szolidáris érzékenységnek, az elesettek és a bajba jutottak támogatásának. Az egyesület áltál ők is ezt szeretnék éltetni és tovább vinni. Majd hozzátette, a családon belüli erőszak végig kíséri a történelmet, csak korokként és kultúrákként más és más módon tekintettek rá.

– A közhiedelemmel ellentétben számos nő és gyerek nagyobb veszélyben van otthon a négy fal között, mint a nyílt utcán. Csak mivel a jelenség a család privát szférájában zajlak, ezért láthatatlan. És mivel a bántalmazók nem beszélnek róla, mert szégyellik a történteket, a közösség nehezen szerez tudomást a bántalmazás valóságáról – taglalta Bálint Olga.

Azt is megtudtuk, hogy a konferencia célja szorgalmazni közösségünk szűkebb-tágabb körében a bántalmazás megelőzését, felismerését és leküzdését, ismertetni az áldozatok rendelkezésére álló segítségnyújtás lehetőségeit, eszközeit, erősítve ezáltal az egyén, a család és közösség kötődését, hiszen ami otthon történik, elkísér bennünket egész életünk során.

Bálint Olga szavai után, Gellén Márton államtitkár és Tamás Sándor megyetanácselnök köszöntötték a meghívottakat, majd elsőként dr. László Éva, a BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének oktatója, az ARTEMIS – Nők Az Erőszak Ellen alapítótagja tartott előadást, amely által átfogó képet kaphattunk a családon belüli bántalmazás területét érintő romániai intézkedésekről (kezdetektől napjainkig), valamint ismertette a krízishelyzetben való hathatós támogatás sajátos szakmai, közösségi és társadalmi alapelveit is.

Juhász Szilvia Bántalmazás, drog, erőszak című versének – melyből a konferencia címét is kölcsönözték – elhangzása után Vass Mária, a Kovászna Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezérigazgatója járta körül a családon belüli bántalmazás, jelzőrendszer és áldozatsegítés kérdését az általa vezetett intézmény rendszerének szolgáltatásain belül.

Ezt követte egy rövid kisfilm „Valami csattant, Anya elesett” címmel, amely után Koós Judit rendőrőrnagy, a Budapesti Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési, áldozatvédelmi, ifjúságvédelmi és drogprevenciós referense a családon belüli bántalmazás formáiról beszélt, valamit a fogyatékossággal élő áldozatokra gyakorolt hatásokról.

A szünetben a konferenciára érkezők forró kávét és ínycsiklandó falatoznivalókat fogyaszthattak, vásárolhattak az egyesület által készített termékekből, és megtekinthették Vetró András szobrászművész kiállítását. A szünet után Ékes Ilona, a budapesti ERGO – Európai Regionális Szervezet elnöke szólt az egybegyűltekhez. A konferencia Bálint Olga zárógondolataival ért véget.