Fókuszban a szociális vállalkozások

A szociális vállalkozások legnagyobb gondja az, hogy az általuk végzett munka nehezen kifejezhető számokban, pedig a támogatások elszámolásához mérhető teljesítményt, mutatókat kérnek. Többek között erről is szó esett azon a tanácskozáson, amelyet a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Hivatal szervezett, május lévén a szociális gazdaság hónapja. A tapasztalatcserén több hivatal és cég képviselője is részt vett.

A szociális vállalkozásoknak társadalmi célokat kell szolgálniuk, akkreditálnia kell őket a munkaügyi minisztériumnak, profitjuk 70%-át társadalmi célokra kell szánniuk – egy újabb keletű törvénymódosításnak köszönhetően „csak” ennyit, mert eddig ez 90% volt. Ha még inkluzív szerepet is vállalnak, azaz legalább 30%-ban hátrányos helyzetű személyeket alkalmaznak, további támogatásokra jogosultak. Újabban a hátrányos helyzetű alkalmazottak (romák, aluliskolázottak, hajléktalanok, NEET-ek, rendszerből kikerülő fiatalok, nyugdíj előtt állók) formális képzésére fordított összeg felét visszakaphatják az államtól.

– Nagyon képlékeny a törvénykezés és nagyon nehéz a szociális vállalkozásokat monitorizáló munkaügyi hivatalnak is a dolga, mert nem tudják, mit kérjenek számon ezektől a cégektől. Tevékenységi területük nem összehasonlítható, miért kell akkor a pénzügyi forgalmat nézni? Azt sem tudni, kinek kell igazolni, hogy sérülékeny társadalmi kategóriákhoz tartoznak az alkalmazottak – mondta Kelemen Tibor munkaügyi igazgató, akinek szerepe a közvetítés a vállalkozások és a minisztérium illetékesei között.

A sikerek későn érnek be

A járvány ezeknek a vállalkozásoknak is nagy csapás volt, sokszor ellehetetlenítette a kitűzött célok elérését, ez nem egy esetben csődöt vagy veszteséget eredményezett – hangzott el. Kovászna megyében jelenleg 16 akkreditált szociális vállalkozás működik igen változatos profillal: van köztük kreatív és/vagy kulturális tevékenységet folytató egyesület, catering szolgáltatás, fotós marketinges, bútorgyártó cég, hús- és fafeldolgozó. Közülük háromnak a tulajdonosai tettek eleget a munkaügyi hivatal meghívásának, és számoltak be sikereikről és gondjaikról.

A sikerekről szólva meg kell említeni, hogy évek távlatában látszanak meg: ha egy, a gyermekjogvédelmi rendszerből kikerülő gyermek megáll a talpán, egy hajléktalan kilábal a nincstelenségből és passzivitásból, ha egy olyan család, amelybe ők tartoznak, stabilan működik, azt nincs ahogy számokban kifejezni – mondta a hivatal munkatársa. Jól példázzák ezt a szociális vállalkozást fenntartók által elmondottak is.

Pozitív példák

Gheorghita Raymond (Social Inclusion Development Expertise Kft.) fotós-filmes vállalkozást tart fenn. Pályaválasztási tanácsadást szervezett a gyermekjogvédelmi rendszerből kikerülő fiataloknak, és félórás, a moziban is vetített filmet forgatott le egy öngyilkosságot megkísérelt, szétesett családból származó tinédzserről. Valós esetről van szó, a fiatal azóta a közösségnek köszönhetően talpra állt, a film pedig mások figyelmét is felhívja a veszélyre és a lehetőségekre is.

Butyka Judit (Autentiq Space Kft.) a bútorgyártásban karolt fel hajléktalanokat: igen, van egy közülük, aki az alkoholizmus szorításából kiszabadult, és rendesen dolgozik, beilleszkedett. Mégis, a hátrányos helyzetűek mentalitásával általában gond van, hosszú távon nem lehet számítani rájuk.

Bucur Viorica (Smart solutions for risks Kft.) biztosítócéget működtet, neki is ugyanez a gondja, bár az utóbbi időben a NEET-ek köréből származó fiatalokkal már mintha sikere is lenne. A kliensek viszont húzódoznak attól, hogy egy szociális vállalkozásnál kössenek biztosítást. Mégis, a profitból sikerült a gyermekjogvédelmi rendszerben nevelkedő gyermekeknek tableteket vásárolni, a jövőben pedig egynapos kirándulásokra vinné őket.

Minden résztvevő egyetértett azzal, hogy a szociális támogatási rendszernek radikális változtatásra lenne szüksége, mert van, aki egész életét leéli szociális támogatottként. Miért is dolgozna valaki, ha van egészségügyi biztosítása, útlevele, szabadideje?