Folytatódnak az utcafelújítások

A megyeszékhelyen folyamatban lévő munkálatokról, illetve az Európai Bizottság által a demográfiai trendekről közzétett tanulmányról is beszélt tegnapi online sajtóértekezletén Antal Árpád. A sepsiszentgyörgyi polgármester szerint most még lépni lehetne annak érdekében, hogy Európa valamelyest megőrizze hagyományos helyét és szerepét a világban.

Aknatetőket igazítanak és járdát javítanak az Esthajnal és a Benedek Elek utcában, új koptatóréteg kerül a Vasile Goldiş utcára, járdát javítanak az Olt utcában, útburkolati jeleket festenek a Tavasz utcában, zöldövezeteket alakítanak ki a Főtér közelében azokon a helyeken, ahol „szokás autóval megállni, de egyébként tilos”. Folytatják a lámpatestek cseréjét a Dózsa György, a Bolyai János és a Mikes Kelemen utcában, valamint az Attila hegyen. A polgármester elmondta: az időjárás „megoldotta”, hogy kevesebbet kelljen locsolni, viszont ehelyett többet kell füvet nyírni.

Kifejtette: a kormány szerdai döntése értelmében további 30 napig a belügyminisztérium rendelkezik a helyi rendőrség fölött (a fizetést viszont az önkormányzat biztosítja), így egyelőre marad az ingyenes parkolás, és az ezzel járó zsúfoltság Sepsiszentgyörgyön.

A polgármester részletesen ismertette az Európai Bizottság (EB) által készített, 2011 és 2019 közötti demográfiai változásokat összegző tanulmányt, NUTS 3 szinten. Ezek olyan adminisztratív területegységek, amelyek lakossága 150 és 800 ezer között van, azaz ide tartoznak a romániai megyék is. Eszerint az említett időszakban Románia lakossága erőteljesen csökkent: 24 megyében a fogyás meghaladta a 10 százalékot. Az ország közepén, Kovászna, Hargita, Maros, Szeben, Brassó, Argeş és Dâmboviţa megyében a fogyás 5 és 10 százalék között volt. Ugyanebbe a kategóriába tartozik Máramaros, a Partium, és Észak-Bánság, valamint az ország délkeleti része. Országszerte csak három megyében, Arad, Kolozs, Ilfov megyében és Bukarestben szaporodott a lakosság. Magyarország 8 megyéjében csökkent 5-10 százalékkal a lakosság a többiben kevésbé csökkent, vagy nőtt. Európa északkeleti és délnyugati pólusán is erőteljes fogyás tapasztalható, a középső régiókban (főleg a bevándorlók miatt) valamelyest nőtt a lakosság száma, de a becslések szerint 2070-re az öreg kontinens lakossága így is a világ összlakosságának kevesebb mint négy százalékát teszi ki.

Az amúgy szociológus alapképzettségű polgármester véleménye szerint, most még talán lehetne tenni kontinentális és helyi szinten annak érdekében, hogy Európa „ne veszítse el teljesen a súlyát”.
– Végre el kellene jutni abba a helyzetbe, hogy egy fiatal család ne érezze úgy, hogy az ő élete nehezebb gyerekekkel, mint gyerekek nélkül. Meg kellene oldani azt, hogy a szociális rendszer azokat támogassa, akik a gyerekeikért akarnak élni, és ne azokat, akik a gyerekeikből akarnak egzisztenciát teremteni. Ez, sajnos, nem önkormányzati feladat, és erre egyelőre semmilyen hajlandóság nem látszik sem a román kormány, sem a nemrég beiktatott Európai Bizottság részéről – mondta el Antal Árpád.