A templom körüli fák kivágásától tartanak Zalánpatakon
A katolikus templom és a környezete tervezett felújítása osztja meg Zalánpatakon a k...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A vidéki iskolákban szinte állandó gondot jelent a gyereklétszám, amit az is tetőzhet, ha a lakosság jelentős hányadát romák teszik ki. Az ozsdolai Kun Kocsárd Általános Iskola példája jól szemlélteti az általánosnak mondható helyzetet. Bögözi Simon igazgatóval beszélgettünk.
– Számos településen gond, hogy egyre kevesebb a magyar gyerek. Hogyan alakult az elmúlt időszakban a diáklétszám Ozsdolán?
– Az idei tanévet községszinten 391 gyerekkel kezdtük, ebből 99 óvodás, 183 alsó-, 109 pedig felső tagozatos. A Kun Kocsárd-iskola vezetői tisztségét 2013 októbere óta látom el, akkor 382 tanuló volt, csökkenésről tehát nem beszélhetünk. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen valóban vannak települések, ahol ez komoly gond.
– Milyen kihívásokkal néznek szembe itt?
– Ozsdolán inkább a lemorzsolódás jelent gondot: a 391 gyerekből 160 roma (41%), ez számos problémát hoz magával. Több roma család külföldön dolgozik, a kicsiket hazahozzák december-januárra, ám vannak gyerekek, akiket február elején már elvittek. 12 tanuló van már most abban a helyzetben, hogy többször ismételt osztályt, és úgy néz ki, most sem sikerül zárnia az évet, tehát őket az iskolai oktatás szempontjából elveszítjük. Akadnak közöttük elsősök, de VII. osztályig terjed a skála. Az V. osztályban negyvenen felül van a számuk, míg a VI. osztályt már csak tizenegynéhányan kezdik el. V. osztályban összegyűl 2-3 generáció, de továbbmenni nem tudnak, tavaly és idén egyetlen tanuló jutott el a VIII. osztályba. Nagyon kevés az olyan roma gyerek, aki év közben itthon tartózkodik, ezért történik meg az, hogy 2-3 alkalommal ismételnek, amíg végül meghaladják az iskolaköteles kort, és onnantól már nem tartoznak a mi felelősségi körünkbe.
– Mi történik a külföldön dolgozó szülők gyerekeivel?
– Van egy nagy csoport, akik Budapesttől nem messze, Alsónémediben dolgoznak mezőgazdaságban, ott nagy a munkaerőhiány. Mintegy 40-50 gyerek van ott jelenleg is a szülőkkel, közülük mindössze kettő van hivatalosan iskolába íratva. Az elkallódás veszélye fenyegeti őket, mert a szülők kénytelenek magukkal vinni őket, itthon nincs munkalehetőségük. Az iskolának nem tartozik hatáskörébe, eszközei sincsenek rá, hogy tegyen ez ellen. Jobbik esetben a szülők eljönnek, és hivatalos nyilatkozatot írnak alá arról, hogy saját felelősségre magukkal viszik gyerekeiket. Legtöbben azt mondják, egy-két hónapra, de rendszerint februártól decemberig távol vannak. A szülőnek ehhez joga van, ám egyben kötelessége is iskolába járatni a gyerekét. Mi továbbíthatjuk az ügyet a polgármesteri hivatalnak, a szülő ugyanis büntethető, ám a bírságokat nem fizetik ki, azok csak gyűlnek, és a hiányos tételek torzítják a helyi költségvetést.
– Előfordulhat, hogy a lemorzsolódás miatt egész osztályok léte kerüljön veszélybe?
– Eddig erre nem volt példa, azonban előfordult már, hogy két negyedik osztályt követően csak egyetlen ötödiket tudtunk indítani, ám ebben az is közrejátszott, hogy vannak, akik Kézdivásárhelyen tanulnak tovább. Megnehezíti a tervezést, de számolunk a jelenséggel: tavaly 35-en rostálódtak ki, egy, sőt két gyengébb osztályra való tanulóról beszélünk tehát.