A családi kalandpark ötletgazdái, a három üzletemberből álló befektetői csoport nyitottnak bizonyul arra, hogy alternatív helyszínt keressen az eredetileg tervezett Honvéd-kút melletti fás legelő helyett. Ám az is előfordulhat, hogy e helyszín nem Szentgyörgyön lesz, sőt nem is a megyében…
Mint megtudtuk, a befektetők már több tárgyalást is folytattak ez ügyben, múlt héten a városházán például civil szakemberek bevonásával elemezték, mi szól a Honvéd-kúti helyszín mellett, és mi ellene (ezt korábban kérték is a civilek, s a városvezetésnél meghallgatásra találtak). A megbeszélésen jelen volt – többek között – Adrian Apostu befektető, Sztakics Éva alpolgármester, Köllő Zsolt biológus, Csákány László, a Szemerja–Görgő Közbirtokosság elnöke, illetve a helyszín mellett fekvő Natura 2000-es természetvédelmi terület gondnokságának képviselői.
A civilek elmondták, a kalandpark építésére eredetileg kijelölt parcellán, annak határán több értékes védett növény található, igaz, a Natura 2000-es területen kívül: ilyen a fekete kökörcsin, a boldogasszony papucsa, melyekre közvetlenül vagy közvetetten negatív hatással lenne a nagy látogatottság, mint ahogy a lejjebb fakadó források vizére is. Maga a fás legelő is génbankként szolgálhatna az Európában már leromlott fafajok újratelepítéséhez. Alternatív helyszínként szóba jött a Bíróné pusztája, a jelenlegi motokrossz-pálya, újabban pedig már az előpataki út jobb oldalán levő legelő is.
A befektetői csoport másik tagja, Sárkány Árpád, a városlakók által nagy figyelemmel kísért terv ötletgazdája elmondta: valóban alternatív helyszínt keresnek. Az eredeti elképzelést elvetették, bár nem érti, miként lehet védeni a Honvéd-kútnál levő értékes növényeket, ha attól kicsit feljebb rendszeresen 300 juhot fürösztenek, ahogy ő látta egyik útja alkalmával. Már nem csak tanácsi területen, hanem közbirtokossági vagy magánterületen is nézelődnek, de föltétlenül teljesülniük kellene olyan kritériumoknak, hogy gyalog is megközelíthető legyen a kalandpark, de ha lehet, autóval se kelljen a városon átvágni, továbbá legyen lehetőség nagy parkoló kialakítására.
Egyébként is elvárás a készség a befogadásra és a lehetőség az infrastruktúra-fejlesztésre – hangsúlyozta. Fontolgatják azt is, hogy Hargita megyében, Csíksomlyón épüljön meg a park, vagy akár Maros megyében, már a finanszírozása is jól alakul egy pályázatnak köszönhetően.
Sárkány kiemelte: a rozsnyói Dinóparkhoz hasonló (annak is ő az ötletgazdája) népszerű szórakoztató objektumot képzelt el, éppen azért, mert annak idején sok kritikát kapott, hogy elképzelését „kivitte a megyéből”, de ez akkor üzletileg indokolt volt. A Dinópark nagyon sikeres projekt, az ország második leglátogatottabb szórakoztató egysége, idén eléri az 500 ezres látogatószámot, erre alapozva sok panzió, vendéglő épült a városban. E családi kalandpark is biztosan egyedülálló, nagy vonzerővel bíró beruházás lesz – mondta az ismert üzletember.
A jelekből ítélve viszont ennek a beruházásnak nem a sepsiszentgyörgyiek fogják élvezni az előnyeit.
Ilymódon történik nálunk. Kivonul 200 ember, a lakosság fél százaléka és hangosan bejelenti, hogy ők a nép. Mit nekünk park. Ipari park pedig esetleg Bihar, Kolozs, Temes megyében. Megvédjük a kökörcsint és a szegénységet. Azokat nyugodtan lepisilhetik a juhok és a gombászók. Majd szidjuk az udémérét a szegénységért.
Azt pedig tudták, hogy amikor az első mozdonyt létrehozták, az angol „környezetvédők” bizonygatták, az utasember bele fog bolondulni a sebességbe, a közelben levő tyúkoknak pedig bezárul majd a fenekük és elbúcsúzhatnak az angolok a sonkás rántottától?