Gyorstalpaló hobbi-gyümölcstermesztőknek

Szombaton nagyon sokan kihasználták az alkalmat, hogy a Sapientia EMTE Kertészmérnöki Tanszékének adjunktusától, dr. Bandi Attilától a gyümölcsfák metszésének csínját-bínját elsajátítsák: a sepsiszentgyörgyi tanulmányi központ előadóterme kicsinek bizonyult a több mint 100 jelentkező számára. Ráadásul sokukat vissza kellett utasítani, számukra március 16-án is megszervezik az elméleti és gyakorlati felkészítőt.

Az egynapos tanfolyam az illyefalvi Pinus Siculus faiskola tulajdonosának az ötletéből, illetve felkérésére született, ugyanis Adorjáni Balázs jelezte az előadónak, a vásárlók majd mindegyike a metszés felől érdeklődik, amikor oltványt vásárol tőle. Egy nap alatt nem lehet mestere lenni e tudománynak, de amennyi belefért a háromórás elméleti és ugyanolyan hosszú gyakorlati bemutatóba, az jó alapot szolgáltat az elinduláshoz vagy a tudásban való gyarapodáshoz.

Bandi Attila beszélt a fiatal gyümölcsfák metszéséről (amelynek célja a megfelelő koronaforma kialakítása), a termőkori ritkító metszésről a koronaforma és a termőegyensúly megtartása végett, valamint az elöregedett fák ifjító metszésének szabályairól is. A tudomány mai állása szerint nem vitás, hogy minden évben metszeni kell, a közhiedelemmel ellentétben még a kajszit és diót is, ez utóbbit pedig fiatalkorában, februárban. Almatermésűeknél a teljes nyugalmi időszak alatt lehet végezni a metszést, ha a léghőmérséklet nem alacsonyabb fagypontnál. A tél végi-kora tavaszi időrendi sorrendben a bogyós gyümölcsűek következnek, legkésőbb a csonthéjasoknál ajánlott elvégezni e műveletet, rügyfakadástól virágzásig, de mivel ez az időszak gyakorta nagyon lerövidül, ajánlott a tavaszi műveletet a szüret utáni félfás metszések alkalmazásával kiváltani. Így elkerülhető a korai fertőződés, amelyet leggyakrabban a Pseudomonas syringae baktérium okoz. A 3-5 centinél nagyobb átmérőjű ágak eltávolítása után ne feledkezzünk meg a sebkezelésről sem. Az oltványok (csemeték) ültetés előtti gyökérmetszése is szóba került: a vékonyabb gyökereket bátran vissza lehet metszeni 5-10 cm hosszúságra, a vastagabbakkal csak csínján bánjunk, azokban van elraktározva a fiatal fácska kezdeti fejlődéséhez szükséges tápanyag.

Az előadásból megtudhattuk, a tudománynak ezen ágazata is fejlődik, a 30-50 évvel ezelőtti ajánlások ma már nem föltétlenül érvényesek. A hallgatóságnak is számos kérdése volt az előadóhoz, kezdve a permetezések gyakoriságától, egészen a használt szerszámok kiválasztásáig vagy a hold metszésre gyakorolt befolyását illetően.
Az elméleti bemutató gyakorlati részére Rápó Csaba uzoni gazda gyümölcsösében került sor, csípős hidegben, legalábbis a szél igencsak próbára tette a tudásszomjas nézőket. A kitartóbbak megszemlélhették a fiatal körteoltványok koronaalakító metszését dr. Bandi magyarázataitól kísérve, de a termőkorú fák, többek közt a szilva és meggy váza-koronaformájának, az almafa sudaras koronaformájának kialakítását is a gyakorlatban kísérhették végig. <<