Egy hónap körülire csökkent a várakozási idő az elméleti és gyakorlati sofőrvizsga között
Egy évtized óta nem látott módon, egy hónap körülire csökkent a várakozási idő a gép...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A Discovery tévécsatorna egyik tudományos adásában érezhették magukat azok a kisdiákok és szüleik, akik pénteken a kézdivásárhelyi Kosztándi Képgalériában (Jazz Kávézó) részt vettek a néhány helyi fiatal által kezdeményezett Tudományok kicsit másképp című műhelymunkában. Az első rendezvényen a CNC-szerszámgépeket, illetve a 3D-s nyomtatást mutatták be a jelenlevőknek – saját maguk által készített eszközökkel.
És ez a kulcsszó, hiszen e technikaterület szépségéhez tartozik, hogy CNC-marókat, esztergákat, célgépeket, 3 dimenziós tárgyakat nyomtató eszközöket, valamint az azokat vezérlő programokat, grafikát feldolgozó- és a szerszámgépek által érthető kóddá alakító szoftvert gyakorlatilag bárki vehet a világ bármelyik sarkából, a kínálat szinte végtelen, az árak is azok, hiszen pár száz eurótól kezdve néhány százezerig terjed a paletta – ki-ki a zsebe szerint vásárolhat, házhoz viszik.
Ennek a területnek egzotikus specifikuma viszont – és a hétvégi műhelymunka élőben bizonyította –, hogy előnyösebb az adok-veszek kapcsolat eladó, értékteremtő oldalán állni, ahol a tudásért, a befektetett munkáért fizetnek. A rendkívüli eseményen közel 20 fiatal, többségében a célcsoportot alkotó kis diákok, valamint líceumi tanulók és szülők vettek részt.
– A LabKids egy olyan egyesület, aminek a célja megmutatni gyakorlatban, hogy mit tudunk kezdeni például a fizikával, vagy akármelyik más tudománnyal – mondta Paizs Andrea-Diana főszervező, hozzátéve, hogy az egyesületet Balázs Laura Bod Péter-tanítóképzős diákkal, ifj. Budai Istvánnal és Márton Péterrel, a Nagy Mózes Elméleti Líceum diákjaival, valamint Gãncean Ioan Maximmal, a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem hallgatójával együtt hozták létre.
Az előadók elmondták, a workshopjuk célja rávezetni a diákokat a tanulás (természettudományos órák: fizika, informatika, kémia, biológia stb.) fontosságára, illetve megmutatni nekik, hogy az alma materban szerzett tudást miként tudják már iskolásként kamatoztatni – és ott volt az élő példa, hiszen a fiatal előadók által bemutatott gépek iskolai tudással, házilag, saját kezűleg készültek a TUDEK-re (Tudományos Diákköri Konferenciára).
A Balázs Laura vezette kreatív, ismerkedős játékot követően elkezdődött a várva várt bemutató is. Ifj. Budai István és Márton Péter az általuk készített CNC-szerszámgépet mutatták be, elméletben és gyakorlatban egyaránt. A tartalmas előadáson kiderült: a CNC-szerszámgép jellemzője, hogy nagyszámú ismétléssel, vagyis lépéssorozatban, nagy precizitású feladatokat tud elvégezni, így alkalmas többek közt a marásra, gravírozásra, vágásra is.
Az előadók elmondták: a CNC-szerszámgépük X-Y tengelyen dolgozó lézeres fejjel van ellátva (korábban ennek a lézernek a szerepét egy DVD-íróból kiszedett fej töltötte be), és a gép képes a megadott ábra szerint dolgozni. Kérdésünkre elmondták, Arduino Uno vezérlőegységgel dolgoznak, amely Arduino Nightly-ban programozható, C programozási nyelv segítségével. A kivágásra szánt ábrákat, mondjuk egy Mona Lisa festményt az Inkscape képkezelő szoftverével dolgozzák fel, aminek egyik bővítménye képes a G-kód kiterjesztésbe történő elmentésre, majd a CNC-gép rágravírozza például a Mona Lisa metszetet egy falemezre. A kíváncsi érdeklődők kézügybe vehették a CNC-vel készült gravírozásokat, voltak köztük a már említett Mona Lisa mellett Pokémonok, vagy épp Az én első CNC-m mondatok is.
Gãncean Ioan Maxim egyetemista az általa készített 3D nyomtatóval kápráztatta el a közönséget. Habár a nyomtató még kezdetleges fázisban van, az előadó hozott magával kinyomtatott játékautót, kotrógép-kart is. A kicsik szó szerint nem tudtak betelni a géppel, ami úgymond a „semmiből” készítette mindezeket a játékokat. Végezetül egy violinkulcsot is nyomtatott a jelenlevők legnagyobb örömére.
A bemutatott technológiák, mind a CNC-gépek, mind a 3D-s nyomtató (ha még Háromszéken nem is) már az ipar részei (Kínában már építkezésre használják a 3D-nyomtatást, az egészségügy számára készítenek protéziseket vele stb. A szakemberek szerint ezek az eszközök a közeljövőben részei lesznek a mindennapjainknak. A szervezők a kezdeti sikereken felbuzdulva, és a kérdőíven történt visszajelzéseket látva a továbbiakban kéthetente rendeznének műhelymunkát, ahol érdekes, tudományos témákat és gyakorlati bemutatókat tartanának az érdeklődő fiataloknak.
– Az egyesületünk a helyi gyerekeket szeretné rávezetni, hogy ne idegenkedjenek a tudományos tantárgyaktól, és reméljük, ezekkel a rendezvényekkel meghozzuk a kedvüket az alkotásra. S ki tudja, talán sikerül nagyobb százalékban mérnököket nevelni Felsőháromszéken – szögezte le Paizs.
A LabKids eseményei a https://www.facebook.com/LabKidstown/ internetes címen követhetőek nyomon.
Többnyire wikis források alapján pár szó a technológiáról. A CNC betűszó (Computer Numerical Control) egy programozható szerszámgépet fed, amiben van legalább egy mikroszámítógép, ez végzi a vezérlését, maga a szerszámgép pedig fogadja az irányítást és elvégzi a munkát. Nagyjából 60 éve már használtak CNC-gépeket. A G-kód, vagyis a Gerber-formátum neve is ebből az időszakból származik, ugyanis már a kezdetektől szükség volt eleinte képek és ábrák, később már 3 tengelyes mozgások vektoros tárolására – egy ASCII kódolású formátum. Az Arduino név egyrészt szoftveres fejlesztőkörnyezetet takar, másrészt ma már pár euróért kaphatók a fizikai Arduino-modulok, amelyeknek saját processzoruk van, memóriájuk stb.