Háborognak a szakmai szervezetek, mert sok sebből vérzik az új erdészeti törvénykönyv

Az új erdészeti törvénykönyv különböző értelmezésekre, ezzel együtt pedig visszaélésekre ad lehetőséget; egészében véve bonyolult, sok cikkelye ellentmondásos, egyes helyzetekben pedig nem lehet alkalmazni – hangzott el egy minapi szakmai konferencián.

Sepsiszentgyörgyön megszervezett országos konferenciára hívta tagságát az Erdőkitermelők és Erdőgazdálkodók Országos Szövetsége (ASFOR), hogy megtárgyalják, mely pontokon szükséges változtatni az alig egy hónapja érvénybe lépett új erdészeti törvénykönyvön. A pénteki konferencián az érintettek – fakitermelők, erdőgazdálkodók, erdőtulajdonosok – közül mintegy hetvenen voltak jelen.

A januártól érvényes új erdészeti törvénykönyv tartalmaz ugyan az RMDSZ által is üdvözölt újdonságokat, de mint Ciprian Muscă ASFOR-elnök a Székelyhonnak tett nyilatkozatában állította, egészében véve kaotikus, bonyolult, sok cikkelye ellentmondásos, egyes helyzetekben nem lehet alkalmazni; ugyanakkor különböző értelmezésekre, ezzel együtt pedig visszaélésekre ad lehetőséget. Az elnök úgy vélekedett, hogy egy normális országban elvárható a törvényalkotóktól, hogy ha jelzik nekik a hibákat, azok csiszolnak a jogszabályokon.

„Rendkívül fontos, hogy ez az ágazat, melyben 70 ezer ember dolgozik és a bruttó hazai össztermék (GDP) 3,5 százalékát adja, jól működjön, különösen hegyvidéken, ahol egyébként kevesebb a megélhetési lehetőség” – vélekedett.

Éles kritika a politikusok irányába

A rendezvényen Adrian Crețu, az Erdőtulajdonosok Országos Szövetségének (APP) elnöke  keményen fogalmazott. „Romániában a politikusok nem tudnak törvényeket alkotni. Túlzásba viszik az erdővédelmet, sokszor egyes érdekeket kiszolgáló civilszervezetek befolyásolják őket. Ennek az lett az eredménye, hogy ma a fa ára magasabb, mint az európai piacokon. Továbbá 3-4 hónapba is beletelhet, amíg a kitermelt fát áruba bocsáthatják; a költségek nagyok, az ágazat ezért nem versenyképes” – sorolta.

A sepsiszentgyörgyi konferencián elhangzott, a törvény végső formája nagyon távol áll attól a koherens tervezettől, amit kidolgozói, a brassói, szucsávai (Suceava) erdészeti egyetemek, illetve a Marin Drăcea Erdészeti Kutatóintézet szakemberei letettek az asztalra; a politikusok kezén az teljesen átformálódott.

Porzsolt Levente, a Székelyföldi Erdőgazdálkodók és Erdőtulajdonosok Szövetségének (APAPET) társelnöke, a konferencia társzervezője maga is dolgozott a törvénytervezeten, míg Tánczos Barna korábbi környezetvédelmi miniszter tanácsadója volt. Ő is igen elégedetlen a törvény végső formájával, mely szerinte nem igazodik eléggé a fával dolgozók igényeihez.

Nem is kellett volna siettetni annak elfogadását a választások előtt – foglalt állást –, mert olyankor a politikusok nem mernek bátor döntéseket hozni, inkább populista megközelítést alkalmaznak. Ráadásul nincsenek arra felkészülve – akárcsak a szakma, hangzott el –, hogy egyszerűsítsék az ügymenetet, inkább újabb és újabb (más törvényekben már leszabályozott) tevékenységeket szabályoznak, így lett a tervezet 130 cikkelyéből 166. Nem is lesz jobb a törvénykönyv, ha nem sikerül a különböző szakmai szövetségeknek hallatni a hangjukat – vélekedett az APAPET társelnöke.

Porzsolt a jogszabálynak azt az aspektusát különösen kifogásolta, amely a magánszférába is bevezette az összeférhetetlenség fogalmát, és azt is, hogy egy magánerdészet vezetőjének 5 év után újra kell vizsgáznia. Utóbbi előírást szerinte az államnak talán inkább saját berkeiben, a köztisztviselőknél kellene alkalmaznia, ahol jelenleg az a helyzet, hogy „ha valaki nem vét egy óriási hibát, nyugdíjas koráig élvezheti egy vezetői pozíció előnyeit, anélkül hogy bárki kiértékelné, felülvizsgálná a tevékenységét”.

Példákkal alátámasztott hiányosságok

A konferencián Ciprian Muscă elsősorban a törvény változásaira tért ki, ugyanakkor hosszasabban elidőzött a kihágásokra és törvénysértésekre vonatkozó fejezetnél, mert ezzel kapcsolatban rengeteg kérdés és megkeresés érkezett hozzá, itt volt a legtöbb megakadás a gyakorlatban.

Szóba került többek között, hogy a kitermelt fa minimális méretbeli különbségeiből is adódhat egy olyan többlet, amely után elkobozható a szállító jármű, ugyanakkor nincs pontosítva, hogy ez a mennyiség egy járműre, vagy egy sofőrre, esetleg az egész cégre vonatkoztatható. A mennyiségi eltérésekbe, százalékarányokba való beleakaszkodás az ellenőrző szervek részéről a résztvevők szerint igencsak jogtalan, nézetükben az erdőkitermelőket más ágazatoktól eltérően azért veszik mikroszkóp alá, mert nemzetbiztonsági ágazattá nyilvánították az erdőgazdálkodást.

Egy szitabodzai erdőkitermelő azért háborgott, mert az ellenőrök folyamatos zaklatása miatt egyre több alkalmazott otthagyja a vállalkozását, így nehéz sofőrt találni a munkálatokhoz, szállításhoz. Amilyen terhet rónak az ágazatban dolgozókra, néhány éven belül átképezik magukat és otthagyják azt – vélekedett.

A törvény korlátozza az erdőtulajdonosok magántulajdonhoz való jogát azzal, hogy szabad bejárási jogot ad az erdőkbe a turistáknak és kerékpárosoknak, illetve megtiltja a Natura 2000-es természetvédelmi területeken a tarvágást, ami szakmailag nonszensz – hangzott el.

A konferencián javaslatként elhangzott, a szövetség forduljon a Nép Ügyvédjéhez, vagyis az ombudsmanhoz, de konkrét intézkedésről nem született döntés. A közeljövőben más hasonló gyűlésekre is sor kerül az ország különböző vidékein, vélhetően azután dől el, hogyan is lépnek fel az óhajtott változások érdekében az érdekelt szakmai szervezetek.

Címlapfotó: Erdély Bálint Előd