Háború a szomszédban

A külföldi képzéseken is résztvevő, nemzetközi tapasztalattal rendelkező dr. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő és a jogi, valamint kereskedelem és marketing végzettségű, nagyköveti ranggal rendelkező diplomata, dr. Kiss Rajmund voltak Len Balázs beszélgetőtársai a szomszédban dúló ukrán-orosz háború befejezésének esélyeit latolgató tusványosi panelben.

Az általuk felvetett kérdéseket és rájuk adott válaszokat érdemes megfontolni, hiszen politikai éleslátásukat a nemzetközi porondon már több ízben bizonyították.  Dr. Kiss Rajmund ez alkalomból kifejtett véleménye szerint a béketárgyalásnál nincsen nehezebb diplomáciai feladat azon egyszerű oknál fogva, hogy emberek vagyunk. Nem tudjuk leválasztani a személyt a problémáról, ezért azokra rányomják bélyegüket az érzelmeink. Erre ráadásul még rátevődik a háború okozta tömérdek fájdalom, a felekben dúló iszonyatos düh és bosszúvágy. Ezért óhatatlanul szükség van egy harmadik, a szembenállók bizalmát élvező félre, aki segít a konfliktus megoldásában.

Jelenleg az Európai Unió (EU) részéről folyamatosan működik a diplomáciai nagyüzem, azonban az eredmény várat magára. Ennek két oka lehet. Egyik a már említett bizalom hiánya, hiszen az EU elkötelezte magát Ukrajna mellett. De a saját tapasztalatai alapján előtte az sem egyértelmű, hogy a nyugati vezetők valóban szeretnének-e mielőbb békét teremteni.

A Pozsonyban lezajlott biztonságpolitikai fórumon például Aleksandar Vučić szerb elnök kivételével egyikük sem a békéről beszélt, hanem Oroszország vereségéről. És amíg nem a béke megteremtése az elsődleges cél, a fő narratívát pedig a szankciók képezik, addig nem hallgatnak el a fegyverek, nem lesz gazdasági felemelkedés. Mert a háború egyes gazdasági csoportoknak busás hasznot hajt ugyan akár globális szinten is, azonban egészséges nemzetgazdaság csak békében virágozhat. A nyugati demokratikus berendezkedés és ennek részét képező választási rendszer viszont segíthet a békefolyamat elindításában, ugyanis a szavazó dönti el, hogy ki vezeti az országát, és ennek ténye visszatartó erőként hat a politikusokra.

Nyugat Európában már kitapintható a társadalmi feszültség. Olyan békemegállapodás viszont senkinek sem jó, ami nem fenntartható. Amiről a felek valamelyike úgy érzi, hogy számára nem megfelelő, mert az csak egy újabb háborúnak ágyaz meg, ami az ehhez szükséges háttértámogatás megszerzése után azonnal ki is robban.

Dr. Demkó Attila felelőtlennek tartja az Ukrajnát győzelemmel hitegetőket, mert véleménye szerint ezt a háborút nem tudja megnyerni. A világ egyik legnagyobb nukleáris arzenáljával rendelkező Oroszország ugyanis nem fogja megengedni, még azon az áron sem, ha atomfegyverhez kell folyamodnia.

Éppen ezért közölni kellene az ukránokkal, hogy a háború állását a nyugat-európai és az amerikai fegyverek sem tudják számukra kedvezőre fordítani. Más megoldást kell keresni, ami rájuk nézve nem lehet fájdalommentes, de véget vet a további pusztításnak és a vérontásnak. Ez viszont még mindig jobb megoldás, mint az ország lerombolása és lakosságának megtizedelése. Az Európai Uniónak és az Amerikai Egyesült Államoknak arra kell törekednie tehát, hogy Ukrajnát békekötésre ösztönözze, és ez minél kevesebb veszteséggel járjon.