A templom körüli fák kivágásától tartanak Zalánpatakon
A katolikus templom és a környezete tervezett felújítása osztja meg Zalánpatakon a k...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Be sem indult az országszerte tíz éve, euró százmilliókból elkezdett integrált hulladéklerakó-rendszer, a román kormány újabb stratégiát dolgozott ki. Bár az új elképzelés nem a mostaniak helyett van, hanem ezeket egészíti ki, a háromszéki szakemberek azt mondják: szerencsés lenne, ha hagynák már dolgozni őket.
A legújabb elképzelés arról szól, hogy Kovászna, Brassó és Hargita megyéknek közösen kellene építenie egy hulladékégető állomást Brassó megyében, mert – elvben – semmilyen kezeletlen szemetet nem szabadna elhelyezni még az ökológiai szempontból „tiszta” gödrökbe sem. Ambrus József, a Kovászna Megye Integrált Hulladékgazdálkodási Rendszere Közösségi Fejlesztési Egyesület igazgatója azt mondja: „az elv hibátlan, csak a gyakorlatban nem működik”.
– Egy hulladékgazdálkodási rendszernek akkor van értelme, ha azt működtetni lehet. Most ha kitalálják, hogy Felsőlemhényből Fogarason túlra kell vinni a szemetet (a Brassó megye korántsem jelenti azt, hogy Brassó városa, bár az is távol van), az annyiba fog kerülni, hogy az emberek egyszerűen nem fogják kifizetni. Arról nem is beszélve, hogy nehéz lesz megmagyarázni nekik, miért kínlódtunk itt tíz éve, hogy húszmillió euróból építsünk egy lerakót, ha úgyis, háromszor annyi pénzért, Brassóba visszük a szemetet – mondja Ambrus.
Az igazgató szerint erre egyszerűen nincs szükség. Egyrészt meg kellene építeni az égetőt, amihez – szerény számítások szerint – Kovászna megyének 15 millió euróval kellene hozzájárulnia, másrészt, ezt követően, a mostaninál sokkal drágábban, oda kellene hordani a hulladék egy részét.
– Nekünk itt van a lécfalvi lerakó, szeptembertől működni fog. A megyében van négy bejáratott szemétbegyűjtő cég, amelyek, még ha vannak is néha kisebb fennakadások, tulajdonképpen olajozottan működnek. Ha kell, nem 15, hanem másfél millióból a célnak megfelelő mechanikai–biológiai kezelőrendszert építünk, ami kiváltja az égetőt. Számokkal be lehet bizonyítani, hogy Kovászna megye nem termel annyi szemetet, hogy azt gazdaságos legyen kivinni a megyéből. Akkor hagyják már, hogy dolgozzunk, ne mind bonyolítsák a feladatainkat! – mondja a szakember.
Kovászna megye évi mintegy 50 ezer tonna szemetet „termel”. Amikor az integrált hulladékgyűjtő központokra pénzt adott az unió, akkor hármas célkitűzést vállaltak a pályázók. Az első, hogy bezárják a régi szemétlerakókat – ez nálunk megtörtént. A második, hogy felépítik és működtetik az integrált rendszert – nálunk felépült, és gyakorlatilag minden készen áll arra, hogy működjön. A harmadik pedig az, hogy 2020-ra (ezt most próbálják 2025-re „kitolni”) a mostaninak felére csökkentik a lerakott szemetet. Ez azt jelenti, hogy fokozni kell a hulladék szelektív gyűjtését, és a mostaninál sokkal nagyobb figyelmet kell fektetni a biológiailag lebomló szemétre, hiszen ennek mennyisége – főleg vidéken – meghaladja a műanyaghulladékét. <<