Szakács László marad az alpolgármester Baróton
Megalakultak a szakbizottságok, valamint újra Szakács Lászlót választották Barót alp...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A nemrég felavatott uzoni Erdélyi Lajos Könyvtárban megszervezett első író–olvasó találkozó meghívottja Czegő Zoltán költő, szépíró, újságíró volt, akinek ez alkalomból a Katonabogár című, a Székely Könyvtársorozatban újonnan kiadott regénye, Hetvenhét válogatott versét tartalmazó könyve, valamint Tyúkisten gyermekei címet viselő novelláskötetét mutatták be. A szerzővel Zoltán újságíró, közíró beszélgetett.
A nagyközséghez szoros szálakkal kötődő alkotó életútjának főbb mozzanatait Ballai Tímea könyvtáros idézte fel, majd Ráduly István polgármester köszöntötte meleg szavakkal a vendégeket és egybegyűlteket.
Az est folyamán Czegőtől megtudhattuk, hogy családja többször is lakhelyváltoztatásra kényszerült, így a Kis-Küküllő menti Bordost és Uzont egyaránt szülőföldjének tekintheti és tekinti is. Tollat pedig a világhoz és annak történéseihez való kritikai viszonyulása, a szebbre és jobbra serkentés, valamint az igazság kimondásának belső kényszere adott a kezébe. Eddig számtalan újságcikke, valamint 26 verses- és prózakötete látott nyomdafestéket, Erdélyben, illetve Magyarországon.
A Katonabogár című regényében a székelység Trianon utáni megsemmisítésére irányuló szándék bestiális megnyilvánulási módozatainak a bemutatására törekedett egy falu békebeli történetének a megírásával. Mindezt nem a meddő siránkozás, hanem az emlékállítás, példafelmutatás és megoldáskeresés szándékával tette. A beszélgetés alatt azt sem rejtette véka alá, hogy a székely falvak helyzetét továbbra is súlyosnak tartja, mert a megélhetési gondok okozta elvándorlás miatt lassan kiürülnek. Ezt pedig szerinte nem lehet tétlenül szemlélni, hanem harcolni kell ellene, mindenkinek a maga eszközével. Éppen ezért ki nem állhatja a politikamentes irodalmat. Még akkor sem, ha egyesek azt hirdetik, hogy az íróember ne avatkozzon a politikába, hiszen ez is az életünk része, sőt a határon túl rekedt magyarság, így a székelység esetében hatványozottan az.
Amint a beszélgetés során kiderült, a Hetvenhét címet viselő kötet az 1966–2015. közötti időszak terméséből fűz fel egy képzeletbeli verskoszorúra 77 súlyos gyöngyszemet. Éppen annyit, mindahány esztendőt a költő akkorra maga mögött hagyott.
A továbbiakban szintén bemutatott novellás- és elbeszéléskötetéről a szerző ugyanakkor elmondta, hogy életének különböző időszakaiban írt és más-más korban játszódó történeteket tartalmaz, melyek jórészt már valamelyik folyóiratban, vagy napilapban megjelentek.
Ha egy nemzet, vagy nemzetrész lemond a saját jövőjéről, ha rálegyint a saját sorsára, akkor véglegesen elveszett. Éppen ezért az alkotóknak és köztük a tollforgatóknak óriási felelőssége van a szemléletformálásban. A bajokat ugyanis fel kell tárni és rá kell mutatni azok gyökerére, azonban nem szabad lesulykoló végkövetkeztetést levonni, vagy sugallni. Bizakodásra és cselekvésre kell serkenteni az embereket. Fenn kell tartani bennük a reményt, hiszen ez ad erőt a megmaradáshoz szükséges munkához és továbblépéshez – fogalmazta meg zárszóként költői, írói és politikusi hitvallását Czegő Zoltán.
Látható világ
A tagadásnak nincsen istene –
Hegyekbe kiáltom egy aszott fa alatt
Ha a teremtett világban hiba van
Kárba ment az első kenyérfalat
Nem vitázom gazzal s holt vitézzel
Hogy a jog morzsáit sem lelem
Dávid és Mátyás királyok nélkül
Azt se tudnánk mi a félelem
És nem is hinnénk sose győzelemben
Tagadásban élni nem merek
Szétszaladnak mind az erdeinkben
Szép vadak és rívó emberek
Életemben addig eljutottam
Hiba van az emberi világban
És ha igen akkor bolondultunk –
Az Igen Nem s velem együtt Hárman
(Czegő Zoltán)