Háromszéken nincsenek ólomból készült vezetékek

A kormány megszavazta és pár napja a Hivatalos Közlönyben is megjelent, január 28-ától pedig már érvénybe is lépett az az ivóvíz minőségéről szóló rendelet, amely kimondja, hogy a vízvezeték-rendszerekben az ólomtartalmú elemeket be kell azonosítani és ki kell cserélni, mert veszélyt jelentenek a lakosságra. Kozsokár Attila, a Közüzemek Rt. vezetője szerint a háromszékieknek nincsen okuk aggódalomra.

„Az általunk kiszolgált területeken, a hálózatnak azon a részén, amelyet mi működtetünk, nincsen ólmot tartalmazó vezeték. A Közüzemeknek egészen pontos nyilvántartása van arról, hogy milyen anyagból készült vezetékek vannak egy adott utcában, ahogy arról is, hogy az adott szakaszon mikor történt beavatkozás a hálózatba, mikor cseréltünk, vagy cseréltek egy szakaszon vezetéket. Úgy gondoljuk, hogy egy adott szakaszban épült ingatlanok esetében előfordulhat ólmos cső, azonban jó eséllyel ezeket is kicserélték már” – számolt be az igazgató, hozzátéve, hogy az elmúlt évtizedekben európai uniós és saját forrásokból több kilométernyi vezetéket cseréltek ki.

A jogszabályt azért hozták meg ilyen gyorsan, bár így is késve, mert az Európai Unió januári határidőt szabott Romániának, hogy tegyen eleget az ivóvíz-irányelvben előírt követelményeknek, ellenkező esetben napi 1 692 000 eurós bírságot és 122 670 eurós büntetőkamatot kell fizessen. A gond az, hogy a hatóságok nem rendelkeznek adatokkal az ívóvízvezetékekről, ezért a helyi önkormányzatok kell felmérjék, melyek azok az épületek, ahol indokolt a műszaki vizsgálat, majd a beavatkozás, ez az 1990 után épült ingatlanoknál nem szükséges, mert akkortól már PVC csövet használtak, az elmúlt húsz évben tértek át a polietilén vezetékekre.

A központi sajtóban kisebb vitát kavart az is, hogy kinek a feladata a tömbházakban, házakban található régi vezetékek cseréje, ennek kapcsán Kozsokár kifejtette: a vezetékek mindig az adott település tulajdonát képezik, viszont a vízóráig a Közüzemek Rt. kezeli a hálózatot – ez a tömbházak esetében a fő vízórát jelenti. A vízórákig tehát a szolgáltató felelőssége minden gond (ezért terheli a szolgáltatót és nem a fogyasztót a hálózati vízveszteség), ha addig lenne ólmos cső, akkor azt a szolgáltató kellene cserélje.

Ugyanakkor a jogszabály kimondja, hogy ott, ahol indokolt az ólomból készült vezetékeket cseréje, az a lakótársulások felelőssége, azonban ott, ahol nem hozták létre (bár a törvény által kötelező lenne) ezen lakótársulásokat, ott a lakókat egyénileg terheli majd a kiadás.