Alig estek túl a másodikosok az országos szintfelmérőkön, május elején és közepén már a negyedikesek és a hatodikosok is vizsgáznak. Az eredmények nem jelennek meg sem a naplóban, sem megyei vagy országos statisztikákban, csak egy pillanatnyi helyzetképet nyújtanak a tanítónak a gyermek egyéni fejlődéséről. De mi a hasznuk ezeknek a vizsgáknak? – tettük fel a kérdést az illetékeseknek.
Kétévenként országosan is felmérik a diákok tudását, főleg anyanyelvi készségeiket, romántudásukat és matematikai képességeiket, hatodikban azonban már idegennyelvi kommunikációjukat és természettudományos ismereteiket is. Az említett három osztály vizsgái után a nyolcadikosok abszolválója következik. Vajon szükséges-e, hasznukra válik-e a diákoknak mindez, ami egyfelől sok stresszel, másfelől számos szervezési gonddal jár – vetődött fel már sok szülőben a kérdés. Igaz, nem minden gyermek veszi ezeket a megmérettetéseket túl komolyan, még a motiváltabbak közül sem, másoknak azonban egyáltalán nem hiányzik, hiszen így is túlterheltek a gyermekek – vélik a pedagógusok közül is néhányan.
Balázs Réka tanítónő a Váradi József-iskolából úgy gondolja, ha már ennyi energiát beleölnek a vizsgaszervezésbe országos szinten, valami komolyabb visszacsatolás is kellene kövesse azt: lehetne például az, hogy megnézik, mely tananyagrészek túl nehezek a gyermeknek, és kivehetnének egyes részeket. Véleménye szerint a tanítónő amúgy már menetközben is megismeri annyira kisdiákját, hogy tudja erősségeit és gyengéit, hiszen felmérések évközben is vannak, ilyenkor inkább a szülők kapnak egy helyzetképet.
Kocsis Annamária szaktanfelügyelő úgy látja, a diagnózis, azaz a helyzetfelmérés szükséges, hogy haladjunk a korral, sok tanítónő is csak ezen alkalmakkor kap valós képet a gyermekről. És mert hasonló felmérés történik már az előkészítő osztály végén, mérhető a haladás is. A helyzet hátulütője, hogy egyesek már ezekre a felmérőkre is előre megvásárolt tesztfüzetekből elvégzett gyakorlatokkal és több magoltatással készítik fel a kisdiákokat, ahelyett, hogy változatos módszerekkel fejlesztenék tudásukat.
A katedra másik oldalán ugyanakkor a pedagógus számára is stresszforrás egy ilyen vizsga, különösen akkor, ha úgy érzi, ilyenkor az ő munkája is megmérettetik.
Kiss Imre megyei főtanfelügyelőt is megkérdeztük arról a szóbeszédről, amely szerint az idei lenne az utolsó vizsgahullám az alsó tagozaton, illetve gimnáziumban, mert megszüntetik ezeket.
– Ősszel nyilatkozat formájában elhangzott egy ilyen felvetés még az előző oktatási minisztertől, de a mostani, Pavel Năstase kategorikusan kiállt a folytatás mellett. Amíg Románia is részt vesz a kompetenciamérő PISA-tesztekben, addig ezt a vizsgáztatási rendszert erőltetni fogják – vélekedett a főtanfelügyelő.
„Sok huho semmiert”! Az elmult 25 ev bizonyitja,hogy a tanulok tudasszintje szabad esesben van , elemitol , egyetemig. Elgondolkoztato amikor egy egyetemet vegzett fiatal helyesirasi gondokkal kuzd, es ez csak egy pelda.