Hasznos visszajelzések

Reprezentatív politikai közvélemény-kutatás eredményeit közölte kedden az RMDSZ Háromszék Területi Szervezetének sepsiszentgyörgyi székhelyén Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szakembere és Tamás Sándor megyei elnök.

A felmérésben a megye lakosságát kérdezték az általános közhangulatra, a politikusok népszerűségére, a pártokba és intézményekbe vetett bizalomra, illetve a helyhatósági választásokon való részvételi hajlandóságra vonatkozóan. Vannak különös figyelmet érdemlő adatok – vonta le a következtetést a tanácselnök.

A felmérést készítő Transylvania Inquiry kolozsvári céggel az RMDSZ megyei szervezete hosszú ideje dolgozik együtt. A Bodza-vidék kivételével a teljes megyét átfogó kutatás tavaly nyáron készült, hogy a választási kampányok ne befolyásolják a végeredményt, a kérdezőbiztosok által felkeresett 2929 személy Tamás Sándor szerint több mint kétszerese a megszokott országos felmérések bázisának. Legutóbb 2013-ban végeztek ilyen átfogó kutatást, és mint akkor, ezúttal is külön reprezentatív mintát vettek alapul a városokban, illetve a román és a magyar lakosság körében.

A politikai közhangulatra vonatkozóan kiderült: különösen a magyarok körében vannak kétségek a jövőt illetően, az országos átlagnál és a románoknál többen (a megkérdezettek 85%-a) gondolják úgy, hogy az ország rossz irányba megy. Öröm az ürömben, hogy saját települését fejlődni látja a megye teljes népességének 58%-a, a szentgyörgyiek túlnyomó része például így gondolja. Barót, Erdővidék lakossága másképp vélekedik, ott 80% szerint stagnál a helyzet, illetve nincs fejlődés. A magyar közösségen belül fölényesen vezet az RMDSZ, az MPP és az EMNP (illetve a fúziójukból alakult Erdélyi Magyar Szövetség) bejutása a tanácsokba viszont kétséges.

A szavazókedvet illetően megállapítható, Kovászna megyében a lakosság 59%-a biztosan szavazónak gondolja magát. Ténylegesen viszont a választásokkor ennél jóval kisebb szokott lenni a részvétel. Ennek egyik oka, hogy a választói névjegyzékben jóval többen szerepelnek, mint amennyin ténylegesen itt élnek – magyarázta Kiss Tamás –, amúgy pedig többen mondanak igent, mint ahányan valóban az urnák elé járulnak. Említésre méltó, hogy míg Kovásznán a felmérés szerint a románok választói aktivitása kiemelkedő, addig Baróton a magyaroké mélyponton van.

Ami a szentgyörgyieket illeti, közel 60%-uk biztosan elmenne szavazni, nyilván az RMDSZ-re (76%). Tavaly nyáron még az Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is a szociáldemokratákat és liberálisokat megelőző támogatottsággal bírt Szentgyörgyön, ami Kiss Tamás szerint azal magyarázható, hogy a rájuk jellemző korrupcióellenes populizmus vonzó a városi középosztály számára. A mért eredmények azonban még Dan Barna korrupciós botránya előttiek, a párt népszerűségének országos csökkenése ezután következett be. A 2%-os indexük Szentgyörgy esetében (de más erdélyi városokban sem) nem indokolja a magyar szavazatok nagyszámú elvitelével riogatást – vonta le a kutató a következtetést.

A Barót esetében felmerült tényekre, számokra reagálva a tanácselnök kifejtette: vízió és ember kell a térségfejlesztéshez, nem kellene tovább folytatni azt a gyakorlatot, hogy mindenki a maga települése határáig néz és lát. A megye a régió fejlesztéséhez azzal járulhat hozzá, hogy a megyei tanács által a Regionális Operatív Programnál útjavításra megpályázott teljes összeget Erdővidékre irányítják, holott ott csak a lakosság 10%-a él.

– A következő 3-4 évben összekötjük a térséget Brassó és Hargita megyével, amit az infrastruktúráért tudunk tenni, megteszünk, viszont a civileknek, vállalkozóknak kell kitalálniuk, működtetniük a helyi gazdaságot. Hiába legyintenek, hogy nem lehet ott turistát ellátni, hiszen Olasztelek vezeti az erdővidéki turizmust Miklósvárral együtt. Helyi ötlet, erő nélkül nem fogunk oda beruházni – mondta Tamás Sándor.