Hétéves a Salvatore Egyesület

Hét év történéseit nem könnyű összefoglalni, főleg akkor, ha a Salvatore Egyesületről van szó, amelynek tagjai mindig pörögnek, több fronton dolgoznak. 2015. március 15-én indultak, azóta számos díjjal, sikerélménnyel gazdagodtak, a jövőre nézve is vannak terveik. Buna Hunorral, az egyesület elnökével és Buna Attila igazgatóval beszélgettünk.

– Hogyan és milyen céllal indult a Salvatore Egyesület?

– Annak idején elsősorban azért jött létre az egyesület, mert Románia szinten nagyon kevesen tudnak helyesen elsősegélyt nyújtani, a lakosság csupán 5–7%-a, mi pedig ezt az arányt szerettük volna növelni azzal, hogy oktatjuk a megye lakosságát. A második ok az volt, hogy nagyon sok olyan rendezvényt szerveztek a megyében, ahol nem adatott meg az elsősegélynyújtás. Az egyesület ezzel a két pillérrel alakult meg 2015. április 15-én, aztán még abban az évben, decemberben kiterjesztettük tevékenységünket humanitárius oldalra is. Láttuk, hogy nagyon sok rászoruló család van a megyében, és szívügyünknek éreztük segíteni rajtuk. Azóta is segítjük őket alapélelmiszerekkel, ruhaneművel, játékokkal, édességekkel.

– Jelenleg mivel foglalkozik az egyesület, hol lehet találkozni önökkel?

– Számos rendezvényen, most már nemcsak a megyében, hanem Erdély-szinten is. Jelen voltunk a Szent György Napokon, leszünk a Székely Vágtán, mint elsősegélynyújtó csapat. Emellett humanitárius egységként decemberben Mikulás-járást tartunk, majd karácsonykor és húsvétkor csomagokat osztunk a rászorulóknak. Elsősegély-oktatóként találkozhatnak velünk többek között a megye óvodáiban (Ovisuli), de a MIÉRT partnerségében eljutottunk már Erdély számos településére is: Nagyváradra, Máramarosszigetre, Nagybányára stb.

– Hány tagot számlál az egyesület?

– Vannak orvosaink, szakképzett asszisztenseink az élet megmentéséhez. Ezen kívül több mint 85 önkéntessel dolgozunk, akik közül a legtöbben Szentgyörgyön és környékén élnek, de vannak Felsőháromszékről, Orbaiszékről, Erdővidékről, sőt Brassó megyéből is. Ezúton is szeretném nekik megköszönni a mindennapi munkájukat. Jelezném, hogy bármikor fogadjuk az önkéntesek jelentkezését, az egyetlen kikötés, hogy 16 éven felülieknek kell lenniük.

– Mit tartanak a legnagyobb sikernek?

– Önkéntesekkel dolgozni már önmagában is nagy siker. De emellett számos díjat elnyertünk már, többek között 2021-ben megkaptuk az Év Civil Szervezete díjat, 2019-ben átvehettünk egy Közösségért díjat, valamint a Figyelj az egészségedre! nevű kampányunk lett 2018-ban a legtöbb embert megmozgató rendezvény a megyében. Ez abból áll, hogy amikor elsősegélyt nyújtunk különböző rendezvényeken, akkor szűrővizsgálatokat is végzünk: vércukorszint-, vérnyomás-, koleszterin-, húgysavmérés. Ha van orvosunk, akkor elektrokardiogrammot is tudunk helyszínen biztosítani. Ez nagy segítség, főleg a vidéken élő idősebbeknek. A járványhelyzetben továbbá létrehoztuk a Kovászna Megyei Önkéntes Szolgálatot, ami szintén eléggé sikeresnek bizonyult: 65 évesnél idősebbeknek biztosítottuk az élelmiszer bevásárlását, a gyógyszerek beszerzését 56 önkéntessel a megyében; 247 hívás érkezett be hozzánk összesen.

– Mit tartanak a legfontosabbnak?

– Hogy minél több embert kiképezzünk elsősegélynyújtásra. Hiszen ezzel életmentő kezeket nyerünk. Ennek érdekében az országban először VR-szemüvegek segítségével is oktatunk, aminek köszönhetően sokkal élethűbben tanulhatnak az emberek. Emellett balesetszimulációkat is szoktunk szervezni az önkéntes tűzoltókkal. Valamint idén elindítottunk egy elsősegély oktatói rádióműsort a Profi Rádióban, aminek keretében 12 hónapon keresztül 12 témát mutatunk be élő adásban.

– Melyek a jövőbeni terveik?

– Szeretnénk egy elsősegély-oktatói központot létesíteni, ahol nemcsak a fiatalság, hanem orvosok, asszisztensek is tudnak majd gyakorlatozni, hogy élesben minél jobbak legyenek. Speciális babák, eszközök segítségével lehet gyakorolni újraélesztést, idegentestes fulladást, defibrillátor használatát. Vannak olyan babák, amelyek „véreznek”, de lehet égéseket, töréseket kezelni. Kiépítenénk egy olyan hálózatot is, amelyben a támogatók „örökbe vehetnek” egy-egy rászoruló családot amelyet aztán ünnepekkor és nem csak akkor segíthetnek csomagokkal.